Csak lassan enyhül a zord hideg

Alighanem már mindenkinek elege van belőle, de továbbra is a fagy és a hó lesznek a hét főszereplői.

A fenének sem hiányzott ez a tapasztalat, de egy kivételes időjárási helyzetnek köszönhetjük a cudar európai, azon belül is magyarországi időt. A ciklonok vonulási irányáért is felelős európai magaslégköri futóáramlások (jet stream) iránya megváltozott a szokásos helyzethez képest, amikor is nyugat–keleti irányban haladnak, középen kettémetszve a kontinenst. Ettől egyfajta szinuszhullámot leírva térülnek el előbb északra (a skandináv térség felé), majd délre (a Földközi-tenger középső területeinek irányába) – ezekre a zónákra szorultak vissza az alacsony nyomású légköri rendszerek.

Ezzel szemben két nagy kiterjedésű, magasnyomású rendszer, úgynevezett anticiklon épült fel a kontinens és környéke felett: a nyugati középpontja a Brit-szigetek felett, a keletié Oroszországban a Volga alsó folyásánál, illetve a Dél-Urál környékén található – a kettőt pedig egy keskeny (pár országnyi) magas légnyomású légköri híd köti össze. Ettől északra és délre is ciklonok találhatók: délre konkrétan az a dél-olaszországi középpontú mediterrán ciklon, amely Itáliában, valamint messzire hatoló melegfrontja révén a Balkánon is kiterjedt havazásokat okozott a hétvégén, s okoz még e hét legelején is. Ez a melegfronti csapadékzóna mélyen benyúlt a Kárpát-medence belsejébe is, de annyira mégsem, hogy az egész ország hétvégi időjárását befolyásolhatta volna. Szombaton nyugaton és délen, vasárnap már inkább csak délen-délnyugaton hullott friss hó a felhőzetéből. Mivel a ciklon hatása még hétfőn se csitul, ezért kis hazánk déli és keleti (majd egyre inkább délkeleti) részén újabb havazás várható a hét első napján is – az ország nagyobbik részén viszont akár a nap is kisüthet. Napközben ismét a hideg az úr: északon lesz a viszonylag enyhébb (mínusz 2-3 fok) délen hidegebb (mínusz 5-6 fok). Egy újabb fagyos éjszaka után (amikor is elsősorban a derültebb északi területeken süllyed mélyre, akár mínusz 20 fok közelébe a hőmérséklet) kedden napközben (megint csak északon!) a csúcshőmérséklet már fagypont közelében lehet – miközben csapadék ezen a nyugodt napon sehol sem várható. A hét közepétől a magaslégköri futóáramlások irányának változása, a már említett magasnyomású híd leépülése utat nyit az atlanti ciklonoknak, s az ezekkel érkező nedves, hűvös (de már nem jéghideg!) levegő eláraszthatja Közép-Európát, miközben a nagyon hideg szibériai levegő utánpótlása lezárul. Mindez persze nem egyik napról a másikra történik, a folyamatot hőmérsékletben is megragadható visszaesések tarkítják – az itt megülő hideg és az érkező nedves óceáni levegő találkozása ismétlődő csapadékkal, főképpen szerdán, enyhülő intenzitással és kisebb területeken csütörtök-pénteken elsősorban hóval jár.

Orvosmeteorológiai szempontból is érdekes lehet, hogy szerdán egy erős hidegfront érkezik, mely ismétlődő havazást okoz: elsősorban a nyugati, illetve az északi, északkeleti területeken – főleg azok a vidékek kapnak friss havat, melyek a hétvégi áldásból kimaradtak. Csütörtökről péntekre virradóan még egy újabb zord éjszaka vár ránk (pláne, hogy az előző hajnal, a csapadékhullásnak is hála, viszonylag „enyhe”, mínusz 2–8 fokos lesz), majd pénteken napközben, főképpen északnyugaton, olyannyira megenyhülhet az idő, hogy ott havas, illetve ónos eső eshet.

E naptól, de főképpen szombattól a lassú enyhülés egyaránt érződni fog a nyugat–keleti övezetesség szerint (s szépen fokozatosan!) pluszba forduló napközbeni maximumokon, és a kínos lassúsággal emelkedő éjszakai minimum hőmérsékleteken is. Jellemző, hogy a természetüknél fogva bizonytalanabb kimenetelű, távlati előrejelzések szerint a hét végén érkező újabb, nyilván megint ciklonikus eredetű felhőtömbökből a jobban megenyhülő nyugati országrészben már többé-kevésbé folyékony, esőszerű csapadék is várható. Kérdés persze, hogy mekkora örömöt okoz majd a közlekedőknek egy esetleges, a többhetes zordon hidegtől áthűlt talajra, járdára, útra ráfagyó ónos eső. Az viszont kétségtelenül örvendetes tény, hogy szerdától kezdve (és csütörtökön tetőzve) az egyre határozottabban északnyugati irányú szél megerősödik, sőt néhol erősebb lökések is lehetnek – ez ugyanis végre kifújja majd az ország mind nagyobb részén megülő, a gőzerővel üzemelő fűtésrendszerek által is táplált szállópor-szennyezést, és a változatos összetételű, a derült napközbeni órákban képződő fotokémiai szmogot. Persze minden éremnek van egy másik oldala is: a szél a friss havat is hordani fogja, ezért, különösen csütörtökön, újabb hófúvások várhatók.

Hó, jég

Bár az érkező csapadéktömbök már egyre kevésbé találják telibe az egész országot, ám több hullámban, szépen elosztva annak minden része megkapta – vagy a héten még megkapja – a magáét, főleg hó formájában. S abban is biztosak lehetünk, hogy a hétvégéig olvadni sem fog. Az Alpok és a Kárpátok hegyláncait borító, a következő héten tovább vastagodó hóréteg már nem csak abból a szempontból érdekes, hogy eminens sportolási lehetőséget nyújt a téli sportok szerelmeseinek (ők amúgy a Balkán vagy Olaszország felé is bízvást vehetik az irányt – bár az előbbinél már a lavinaveszélyre is ügyelni kell). Egyszer az a hó el is fog olvadni, és e rengeteg vizet a Dunának, a Tiszának s ezek mellékfolyóinak kell majd elvezetnie. No de ez még kissé odébb van: egyelőre azt látjuk, hogy minden állóvizünk és a folyóvizek zöme (például a Tisza!) teljesen befagyott, ahogy beállt a Duna magyarországi alsó szakasza is, a többi pedig kegyetlenül zajlik. A hajózás mindenhol tilos, hiszen a még „folyékony” traktusokban is 70-80 százalékos a jégfedettség: aki a pesti hidakról szemléli a folyót, láthatja, hogy alapterületben mérve is gigantikus jégtáblák úsznak el. Korántsem biztos, hogy a közeljövőben (legalábbis a tévékamerák révén) nem lehetünk tanúi olyan jeleneteknek (például jégdugórobbantás), melyeket eddig csak Várkonyi Zoltán veretes Jókai-adaptációjában (Kárpáthy Zoltán) láthatott évről évre a retrorajongó nézők hada.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.