Hétvégéig enyhülés, napközben olvadás

A többhetes, dermesztően fagyos időszak után hirtelen köszöntött be a jégtörő, hóolvasztó, csaknem márciusi derű.

Az időjárás az elmúlt héten az elvárt forgatókönyv szerint alakult: az áramlási viszonyok átalakulása, a magaslégköri áramlások átrendeződése nyomán végre megnyílt az út az Északnyugat-Európa, főként Skandinávia fölött erőt gyűjtő ciklonok előtt. Ahogy sorra behatoltak a kontinens közepére, majd átvonultak a Kárpát-medencén, viszonylag enyhe, habár kezdetben nedves levegőt cipeltek magukkal: ez, valamint a mind nagyobb erőt mutató napsugárzás valósággal felzabálta a havat. A különösen verőfényes, langymeleg szombaton a Gellérthegyen járva is megdöbbentő volt, ahogy a lehullott hó java bővizű patakok formájában csordul alá a lejtőkön – alkalmasint hasonló tapasztalatról számolhattak be az ország más tájairól is. Ami az olvadást illeti, az folytatódik a jövő héten is, ráadásul vasárnap-hétfőn még további, főképpen folyékony halmazállapotú csapadék is gyorsította/gyorsítja a hólé gyarapodását.

Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy az enyhülési folyamatot rendre megakasztják a kezdetben igen markáns éjszakai fagyok. Ezenfelül az ország északkeleti harmadán, negyedén a napközbeni csúcshőmérsékletek sem sokkal haladják meg a 0 fokot (a magasabban fekvő, hóval borított területeken pláne nem), ezért itt majd csak a hét második felében az újabb enyhülést – és most úgy néz ki, szombattól némi esőt is – hozó frontrendszerek érkezte nyomán ereszt igazán levet a vastag hóréteg.

Hétfőn rögtön egy hidegfront vonul át rajtunk, útját (napközben már főleg délen és keleten) sokfelé kíséri csapadék, ami esőből átmenetileg visszaválthat havas esőbe és hóba is – ugyanakkor csak a hidegebb északkeleti régióban, a vasárnapi magas értékekhez képest több fokot hűlő Dél-Dunántúlon pedig a Mecsekben maradhat meg bármi is belőle, máshol a +5 fok körüli melegben csöpögnek majd az ereszek. Keddre virradó éjszaka (ahogy a rákövetkező éjjelen is) keményen fagyni fog, ám másnapra az ország nagyobb részén megint csak enyhe és napos idő lesz. A derült idő persze biztosítja azt is, hogy a zavartalan kisugárzás révén mélyre süllyedjen a talaj és levegő hőmérséklete – ahol pedig tartja magát a hó, ott még szerda reggelre is –10 fokot mérhetnek, ami egyben újabb figyelmeztetés arra nézve, hogy még nincs vége a télnek. Az éjszakai fagyok később megenyhülnek, majd az ország zömén el is tűnnek, összefüggésben azzal, hogy csütörtökön megint egy kicsit nedvesebb léghullámok érkeznek. Hozzánk azonban éppen csak kóstolóba jut valami a határaink mentén tőlünk elvonuló csapadékrendszerből. Péntektől (erős, északnyugati irányú széllökések és a velük járó főnhatás kíséretében) komolyabb enyhülés veszi kezdetét, az ország jelentős részén lehet +10 fok körüli vagy a fölötti nappali maximum, bár ezt hétvégén egyelőre még bizonytalan mennyiségű eső is kísérheti. Ugyanakkor a szokásos délnyugat–északkeleti övezetesség is megmarad: hétvége felé északkeleten még napközben is viszonylag hűvös (de azért már olvadós) idő, éjjelente pedig továbbra is (kisebb) fagy ígérkezik. Egyelőre úgy néz ki, hogy bár a következő hét első felében az enyhülés üteme megtorpan, s a hőmérsékleti értékek némileg vissza is esnek majd, de ez után is legalább az évszaknak megfelelő (vagy annál még picit melegebb) időt várhatunk – ennél távlatosabb előrejelzésre azonban felelősséggel nem vállalkozhatunk.

Hó, jég

A gyors enyhülés a jéghelyzetben is alapvető átalakulást hozott: hétvégére szinte varázsütésre megritkultak a korábban sűrűn levonuló, gyakorta gigantikus jégtáblák a Duna középső (például budapesti) szakaszán. Ezzel egy időben a mind lucskosabb felszínű, rohamosan olvadó jégfelületeken sorra tiltották meg a korcsolyázást: most már nem csak Hummerrel, de gyalog is szigorúan tilos a Balaton jegén tartózkodni! Annyi biztos, hogy az átmenetileg erős éjszakai fagyok kicsit lassítják az olvadást a korábban vastagon befagyott folyó- és állóvizeken, így azután a jég teljes eltűnése kissé elhúzódhat. Ezt igyekeznek majd drasztikus intézkedésekkel is gyorsítani: már a múlt héten is többször robbantottak jégtorlaszokat a Tiszán. Most már csak az a kérdés, hogy gyorsabban elolvad-e nálunk a jégpáncél, mint hogy rázúdulna egy esetleges korai (jeges) ár a magasabb hegyi szinteken is bekövetkező gyorsabb olvadás nyomán (ennek egyelőre nem látszik jele, de nem is zárható ki). Hó még egyelőre (hála a korábban lehullott jelentős mennyiségnek) akad, s nemcsak a síterepeken, de az alacsonyabban fekvő területeken (például a Dél-Dunántúlon), persze egyre nedvesebb állagú (ami reggelre jegesedik). Úgy tűnik, hogy hétvégéig főképpen az Északi-középhegység (Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység) maradhat fehérebb, hála az itteni hűvösebb időnek, de azért ennek sem jósolunk nagy jövőt. A hó tartóssága szempontjából jelentős nulla fokos határ az ország nagy részén felkúszik a 300–1000 méteres magasságba – de azért északkeleten még napokig ennél alacsonyabban alakul. Szombaton érkezik Mátyás, aki a néphagyomány szerint, ha találja, töri a jeget, s olvasztja a havat: akad majd még munkája, de neki is fog derekasan.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.