A múlt héten még kicsit kedvetlen, fancsali tekintetű meteorológusok elemezték az előrejelzési térképeket, és a ritkás izobárokra mutatva szinte szabadkozva tették hozzá: lám, Európa légnyomási mezője jellegtelen – úgynevezett bárikus mocsár alakult ki. Ilyenkor a helyi hatások uralkodnak, és nálunk ezek rendre visszatérő viharos zivatarokat okoztak – többek között az amúgy is árvíz által sújtott zónákban, amivel nem könnyítették meg a gátakon dolgozók életét. Vasárnap átmenetileg nyugodtabb idő köszöntött be, de már késő estétől újabb cellák támadtak – ezúttal Baja környékére, ahová a héten várják az ott még hevesen áradó Duna tetőzését. Nos, ebből a szempontból nem túl kedvezőek a rövid távú előrejelzések, elvégre hétfőre virradó éjjel nedves, kifejezett instabil rétegzettségű levegő érkezett hozzánk délnyugat felől. Mindez egy úgynevezett alacsony nyomású teknő és az előterében található frontrendszer érkezését jelzi előre – de már előtte is bőséggel lesznek hevesebb légköri események, köszönhetően a frontrendszer melegszektorában kialakuló meleg, nedves szállítószalagnak, ami más faktorok (például az úgynevezett hidegadvekció, illetve a pozitív örvényességi mezők átvonulása) mellett kifejezetten kedvez majd a zivatarok kialakulásának.
Napközben először még csak a Dunától keletre, az Alföldön és az északkeleti hegyvidéken mozognak idővel mind izmosabb zivatartömbök. Kora délután ezután délnyugat felől érkeznek igen markáns zivatarcellák, melyek északkelet felé haladva az ország igen jelentős részén okoznak zivatarokat. Legkésőbb talán a délkeleti-keleti határszélre jutnak el – de a heves események, jégesők, felhőszakadások ott is garantáltak. A Nyugat-Dunántúlon ezzel szemben estétől éppen az érkező hidegfront biztosít záporokat, zivatarokat – igaz, ezek kevésbé lesznek hevesek, mint a kelet- és dél-magyarországiak. Keddre virradó éjjel északon lesz újabb csapadék, majd kedden a Dunántúlon hűvös, felhős-csapadékos-szeles, a Dunától keletre változóan felhős-napos, ámde visszatérően záporos-zivataros időnk lesz. Igazából szerdán napközben kezd javulni az idő – de még ekkor is viszonylag hűvös marad.
Csütörtöktől azután egy itt kiépülő anticiklon hatása alá kerülünk – ami egyrészt a zivatarhajlam csökkenésében, másrészt határozott melegedésben mutatkozik meg. Napról napra egyre magasabb hőmérsékleteket jegyezhetünk fel – s vasárnap már az ország nagy részén 30 fok körüli csúcsértékeket mérhetünk. Jövő hét elején pedig még tovább is emelkedhet a hőmérséklet, így igazi kánikulai napok jöhetnek. Mindez voltaképpen jól is jöhet az árvízi védekezésben, hiszen nagyobb melegben a párolgás is gyorsíthatja a vasárnap Budapesten új, 891 centiméteres rekordot döntő Duna amúgy elég lassú apadását. A folyó vízszintjének csökkenését tovább lassíthatja, hogy a hétfőtől minket szórakoztató troposzferikus teknő és annak frontjai először megint az Alpokban (és Csehországban) okoztak heves esőzéseket – az ott lehullott csapadék ugyanis mindig fontosabb a Duna vízállása szempontjából, mint az országon (így a Duna völgyén) átvonuló zivatarcellák bármily súlyos záporterhe.
Gyengülő alacsony nyomású teknő, majd anticiklon
Hétfőn még meleg kora nyári napunk lesz (24–28 fokos maximumokkal), ám az előbb az ország keleti felén képződő, majd délnyugat felől, a front előterében érkező zivatartömbökből mind többfelé hullik felhőszakadásszerű csapadék, helyenként jég is. A sűrű villámtevékenység és lokálisan előforduló széllökések további kockázatokat jelentenek, ahogy villámárvizek kialakulását sem lehet kizárni – különösen hegyes-dombos vidékeken. Keddre virradó éjjel főleg északon és keleten várható további eső, de a záporok, zivatarok addigra sokat veszítenek hevességükből. Hajnalban 13–17 fokos minimumokra készülhetünk. Kedden a Dunántúlon kifejezetten hűvös, felhős-csapadékos és szeles idő lesz, 20 fok alatti csúcshőmérsékletekkel. A Dunától keletre ennél magasabb, 22–26 fokos maximumok lesznek (a legmagasabb értékeket az ország délkeleti csücskében mérhetjük…), de itt meg ismétlődő záporok-zivatarok teszik változatossá a napot. Ez a változékony idő folytatódik szerdára virradóan (10–15 fokos minimumok mellett), sőt még délelőtt is. Ám délutánra szinte mindenhol alábbhagy a csapadékhullás, és a kezdetben erős északnyugati szél is mérséklődik. Délután már több-kevesebb napsütés is várható – de a csúcshőmérséklet még csak 20–25 fok között alakul. Csütörtökre virradó éjszaka csendes időnk lesz, igaz, a hajnali (9–14 fokos) minimumok már kissé csípősnek számítanak ebben az évszakban. Csütörtökön változóan felhős-napos időben többnyire 25 fok körüli maximumok várhatók.
Péntekre virradó éjjel derült időben ismét 10–15 fokig hűl a levegő, napközben azonban a zömmel napos időben gyorsan emelkedik: már 24–28 fok között alakulnak a maximumok. Záporok-zivatarok csak elszórva alakulnak ki, főleg északnyugaton. Szombat hajnalra már csak 12–16 fokig csökken a hőmérséklet, s napközben zömmel napos időben 25–29 fokos csúcshőmérsékletek lesznek – ez már szinte vérbeli strandidő. Vasárnapra virradó éjjel a 13–18 fokos minimumok mellett már biztosan nem fognak dideregni a hajnalig mulatozók, napközben pedig már mindenhol 30 fok körüli maximumokban sütkérezhetünk a napon – miközben a csapadék valószínűsége a hét utolsó napjain szinte a nullára csökken.
