Hűvös március

Meglepő, s kicsit szomorú a jóslat, de könnyen lehet, hogy már mögöttünk vannak március legmelegebb napjai. Úgy tűnik, hogy a korán (gyakorlatilag már február legvégén) jött, jóformán áprilist idéző enyheség csupán aljas trükk, elterelő hadművelet volt: az igazán enyhe légtömegek érkezésére még jócskán várni kell. Ugyanakkor ne felejtsük: az előttünk álló hét valamennyi paraméterét tekintve tökéletesen megfelel egy átlagos kora márciusi periódusnak: sőt még elégedettek is lehetünk, hiszen emlékezhetünk még a közelmúltból is fagyos márciusi nappalokra és későn jött, nem várt hóra, jégre.

Európa meteorológiai képét két kiterjedt magas nyomású képződmény, anticiklon uralja. Egyikük középpontja Portugália partjai előtt található, és leginkább a mediterrán térség időjárását befolyásolja (ott most csapadéktól mentes, napos és enyhe az idő), a másik viszont központjával a skandináv félsziget felett végez az óramutató járásának megfelelő, örvénylő mozgást. Ez utóbbi képződmény keleti peremén hideg száraz levegővel árasztja el a Kelet-európai-síkságot, s ebből jut valamennyi Közép-Európának is. Szerencsénkre – és az Északnyugat-Európa felett zajló intenzív ciklontevékenységnek köszönhetően − éppen csak csurran-cseppen belőle: képzelhetjük, mennyire hűvös volna, ha kicsit több is ideszivárogna. Ahogy ezt előreláthatólag egy napra meg is tapasztaljuk: szerdán valahogy tágabbra nyílik a hidegzsák szája, és kicsit erősebben csap majd meg a tél, pontosabban a sarkkörön túlról érkező hideg lehelete. Utána meg a már említett ciklonok lopakodnak közelebb hozzánk, éppen ezért csütörtöktől, de különösen péntektől változékonyabb idő, több felhő és alkalmi csapadék várható – ami az éjszakai fagyok enyhülésével/részleges eltűnésével jár –, ugyanakkor nappal nem lesz sokkal melegebb, mint korábban (cserébe már a kora tavaszi napsütést is elveszik tőlünk…)

Pluszok, mínuszok

Hétfőn, a hűvös-fagyos reggel után, napos idővel indítunk, s beszivárgó hideg ide vagy oda, a csúcshőmérséklet a Dunántúl nagy részén +7 − +8, középen +5 − +6, keleten, a közvetlenebb hideg-beszivárgás miatt csak +4 − +5 fok körül alakul. Keddre virradóan szinte mindenhol fagyni fog, amit az imént már méltatott övezetes megoszlásban fogunk észlelni: az északkeleti harmadban -5 fok alatti, Közép-Magyarországon, pláne nyugatabbra éppen csak fagypont alatti minimum-hőmérsékletekkel. A kedd szinte minden tekintetben a hétfő kópiája lesz: napos idő, +10 fok alatti, de legalább +5 fok körüli csúcshőmérséklettel, legfeljebb északkeleten (a hideg-beáramlás irányából) megélénkülő széllel  ahogy az éjszakai minimumok (-1 − -5 fok, a súlyosabb helyeken azonban durvább mínuszok) terén sem lesz nagy változás. Összességében pont akkora lesz a hőingadozás, hogy a napközbeni tavasziasabb viseletet késő este már télire cserélhessük (vagy ha nem, úgy fázni fogunk).

Az egyetlen kilengés a szerdai naphoz kapcsolódik: ekkor ugyanis az ország zömén sehol sem éri el majd a napközbeni hőmérséklet a +5 fokot (de azért fagyni nem fog – a szerdára virradó hajnalban, s a rákövetkező éjszaka annál inkább!). Csütörtöktől egy gyenge melegfront hatására beborul az ég, ám tipikus tavaszi esők helyett inkább vegyes halmazállapotú csapadék jön. Most úgy néz ki, csak módjával és főleg az ország északi területein, s a záporok, sőt a hegyekben várható hózáporok a hétvégéig vissza-visszatérhetnek. Az éjszakai fagyok akkor már az északkeleti régióra, a magasabb hegyi övezetekre (ezekből nálunk azért nem sok akad…), meg a speciális adottságú völgyekre korlátozódnak, de azért a sapka, sál kombó továbbra sem árt. És ne felejtsük a megenyhülő időben, pláne társasági környezetben (óvodában, iskolában, munkahelyen, kocsmában, klubban, házibuliban) sokkal könnyebben terjednek a cseppfertőző nyavalyák, a különböző enyhébb-súlyosabb felső légúti fertőzést okozó vírusok (netalán baktériumok). S bár influenzajárvány van,  A- és B-típusú imposztorok egyaránt lecsaphatnak, egy „banálisabb” torokfájással, orrfolyással, kisebb lázzal, hőemelkedéssel járó nátha, „takonykór” (elegánsabban nasopharyngitis) is tönkre bírja vágni egy egész hetünket.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.