Hűvös március

Meglepő, s kicsit szomorú a jóslat, de könnyen lehet, hogy már mögöttünk vannak március legmelegebb napjai. Úgy tűnik, hogy a korán (gyakorlatilag már február legvégén) jött, jóformán áprilist idéző enyheség csupán aljas trükk, elterelő hadművelet volt: az igazán enyhe légtömegek érkezésére még jócskán várni kell. Ugyanakkor ne felejtsük: az előttünk álló hét valamennyi paraméterét tekintve tökéletesen megfelel egy átlagos kora márciusi periódusnak: sőt még elégedettek is lehetünk, hiszen emlékezhetünk még a közelmúltból is fagyos márciusi nappalokra és későn jött, nem várt hóra, jégre.

Európa meteorológiai képét két kiterjedt magas nyomású képződmény, anticiklon uralja. Egyikük középpontja Portugália partjai előtt található, és leginkább a mediterrán térség időjárását befolyásolja (ott most csapadéktól mentes, napos és enyhe az idő), a másik viszont központjával a skandináv félsziget felett végez az óramutató járásának megfelelő, örvénylő mozgást. Ez utóbbi képződmény keleti peremén hideg száraz levegővel árasztja el a Kelet-európai-síkságot, s ebből jut valamennyi Közép-Európának is. Szerencsénkre – és az Északnyugat-Európa felett zajló intenzív ciklontevékenységnek köszönhetően − éppen csak csurran-cseppen belőle: képzelhetjük, mennyire hűvös volna, ha kicsit több is ideszivárogna. Ahogy ezt előreláthatólag egy napra meg is tapasztaljuk: szerdán valahogy tágabbra nyílik a hidegzsák szája, és kicsit erősebben csap majd meg a tél, pontosabban a sarkkörön túlról érkező hideg lehelete. Utána meg a már említett ciklonok lopakodnak közelebb hozzánk, éppen ezért csütörtöktől, de különösen péntektől változékonyabb idő, több felhő és alkalmi csapadék várható – ami az éjszakai fagyok enyhülésével/részleges eltűnésével jár –, ugyanakkor nappal nem lesz sokkal melegebb, mint korábban (cserébe már a kora tavaszi napsütést is elveszik tőlünk…)

Pluszok, mínuszok

Hétfőn, a hűvös-fagyos reggel után, napos idővel indítunk, s beszivárgó hideg ide vagy oda, a csúcshőmérséklet a Dunántúl nagy részén +7 − +8, középen +5 − +6, keleten, a közvetlenebb hideg-beszivárgás miatt csak +4 − +5 fok körül alakul. Keddre virradóan szinte mindenhol fagyni fog, amit az imént már méltatott övezetes megoszlásban fogunk észlelni: az északkeleti harmadban -5 fok alatti, Közép-Magyarországon, pláne nyugatabbra éppen csak fagypont alatti minimum-hőmérsékletekkel. A kedd szinte minden tekintetben a hétfő kópiája lesz: napos idő, +10 fok alatti, de legalább +5 fok körüli csúcshőmérséklettel, legfeljebb északkeleten (a hideg-beáramlás irányából) megélénkülő széllel  ahogy az éjszakai minimumok (-1 − -5 fok, a súlyosabb helyeken azonban durvább mínuszok) terén sem lesz nagy változás. Összességében pont akkora lesz a hőingadozás, hogy a napközbeni tavasziasabb viseletet késő este már télire cserélhessük (vagy ha nem, úgy fázni fogunk).

Az egyetlen kilengés a szerdai naphoz kapcsolódik: ekkor ugyanis az ország zömén sehol sem éri el majd a napközbeni hőmérséklet a +5 fokot (de azért fagyni nem fog – a szerdára virradó hajnalban, s a rákövetkező éjszaka annál inkább!). Csütörtöktől egy gyenge melegfront hatására beborul az ég, ám tipikus tavaszi esők helyett inkább vegyes halmazállapotú csapadék jön. Most úgy néz ki, csak módjával és főleg az ország északi területein, s a záporok, sőt a hegyekben várható hózáporok a hétvégéig vissza-visszatérhetnek. Az éjszakai fagyok akkor már az északkeleti régióra, a magasabb hegyi övezetekre (ezekből nálunk azért nem sok akad…), meg a speciális adottságú völgyekre korlátozódnak, de azért a sapka, sál kombó továbbra sem árt. És ne felejtsük a megenyhülő időben, pláne társasági környezetben (óvodában, iskolában, munkahelyen, kocsmában, klubban, házibuliban) sokkal könnyebben terjednek a cseppfertőző nyavalyák, a különböző enyhébb-súlyosabb felső légúti fertőzést okozó vírusok (netalán baktériumok). S bár influenzajárvány van,  A- és B-típusú imposztorok egyaránt lecsaphatnak, egy „banálisabb” torokfájással, orrfolyással, kisebb lázzal, hőemelkedéssel járó nátha, „takonykór” (elegánsabban nasopharyngitis) is tönkre bírja vágni egy egész hetünket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.