Szeles hétkezdet – derűs hosszú víkend

Ezért érdemes volt várni: Magyarországra és vele együtt Európa nagy részére ezen a héten végérvényesen beköszönt a derült, száraz, enyhe tavasz. Ehhez nem is kell más, mint hogy tartós anticiklonális hatások uralják a kontinenst – s ezt garantáltan megkapjuk. Egyelőre még elérik Közép-Európát a legyengült légörvények erőtlen frontjai, ám hamarosan egy gigantikus magasnyomású képződmény telepszik ránk, s mellesleg elzárja az óceán felől érkező ciklonok útját. Európában ezt követően a szárító hatású leszálló légáramlások dominálnak majd, ugyanakkor a száraz, napos időben egyre erősebben érvényesül a besugárzás hatása. Ne felejtsük: közeleg a napéjegyenlőség, a Nap égi útja során lassan eléri a tavaszpontot (az ekliptika és az égi Egyenlítő metszéspontját), így azután mind magasabban delel: most már érezzük az erejét. A tartósabb enyhüléshez persze az is kell, hogy a kontinens közepére inkább délnyugat, mintsem északkelet felől érkezzenek újabb és újabb léghullámok – ehhez pedig sokszor annyi is elég, hogy eme bizonyos anticiklon középpontja ezúttal ne tőlünk északra, hanem délre helyezkedjen el. Ezek a rendszerek az óramutató járásával egyezően forognak (méltóságteljes lassúsággal), eközben jelentős légtranszportot bonyolítanak le. Ha a Kárpát-medence hozzájuk képest jó pozícióban helyezkedik el, akkor ide pont (kora tavasz lévén még csak) enyhe mediterrán eredetű levegő érkezik, s nem szibériai − máris a bot jobbik végére kerültünk!

A hét közepén ugyan tőlünk északkeletre fog „leszakadni” egy magassági hidegcsepp, ez azonban csupán csekély mértékben szól bele a Kárpát-medence időjárásába – legfeljebb ha a keleti régióban szaporodnak meg a felhők, és csak kicsit lesz hűvösebb a nemzeti ünnepen (ezt is inkább a rákövetkező, csípősebb éjszakán érezzük). Csapadékra azonban ne nagyon számítsunk – aminek talán nem örülnek annyira a mind többször riasztott tűzoltók. A még őszről-télről itt maradt kiszáradt avar, gaz, nád, rőzse és bozótos pillanatok alatt lángra kap – elég hozzá egy szál gyufa, egy kínai öngyújtó, egy szál cigi, a pirománia rabságában élő embertársaink megannyi leleménye és tűzgyújtó szenvedélye. A szomszédban, a hírek szerint pusztán dohányzó kiskamaszok miatt, már porig égett Krasznahorka híres vára – ki tudja, mi következik a sorban, ezúttal akár határainkon belül. Ráadásul a hét elején még erős szelek is korbácsolhatják a (feltéve, de meg nem engedve) felcsapó lángokat – azután alábbhagy a légmozgás.

Tíztől húszig

Hétfőn még bőszen fújnak a böjti szelek, az ország nyugati szélére pedig felhőtömbök sodródnak, és ott eső is várható – az ország közepén, pláne attól keletebbre már hét ágra süt a nap. Az ország jelentős részén már a hét első napjaiban minimum 10 fok körüli csúcshőmérséklet várható – ami jelentős előrelépés a hajnalban mért alacsonyabb értékekhez képest; az ország keleti harmadán hétfőre virradóan még sokfelé tapasztaltak fagypont alatti hőmérsékleteket. Ez a fajta, sokszor megénekelt övezetesség megmarad egész héten: országos léptékben még nem lesznek teljesen fagymenetesek az éjszakák, de azért a fagy idővel mind kisebb területekre lokalizálódik. A leghidegebb hajnalok-reggelek rendre az ország északkeleti csücske körül várhatók, ahogy itt a nappali hőmérsékletek is csak némi spéttel emelkednek. Másrészről azért folytatódik a lassú enyhülő tendencia az éjszakai-hajnali hőmérsékletek terén is: a nagyvárosokban aligha jelent majd nehézséget kiállni a kocsma elé és rágyújtani – ha már bent úgysem lehet.

A nappali hőmérsékletek előbb a 10, majd péntektől kezdve a 15 fokot is bízvást átléphetik, és sok-sok napsütés várható, többnyire enyhe légmozgással, legfeljebb kisebb széllökésekkel kísérve. A hét vége felé az ország melegebb régióiban a 20 fok körüli kora délutáni csúcshőmérséklet is előfordulhat: szerencsére most úgy tűnik, hogy mégsem a hónap legelején mérjük majd a márciusi legmagasabb termikus értékeket. Mindazonáltal Sándor, József és Benedek (azaz a mostani vasárnap, a rákövetkező hétfő, s pláne a szerda!) melegzsákolási habitusának ez évi érvényesüléséről még korai volna nyilatkozni – a távlati prognózisok pont ezeknél az időhatároknál kezdenek szórni. De az ellenkezőjére sem fogadnánk – aligha valószínű, hogy pont akkor törne meg ez a határozott melegedési tendencia.

Szintúgy tartózkodnánk attól, hogy jóslásokba bonyolódjunk a tavasz hátralévő részére vonatkozólag: megteszik ezt mások, pláne ott, ahol ez életbevágó lehet. Amerikai meteorológusok egy csoportja például a szokottnál melegebb tavaszt ígér, főleg az ország keleti felére (a tornádófolyosóra és környékére), ráadásul a szokottnál gyorsabb felmelegedést a Mexikói-öböl vidékére (a viharokhoz szükséges páradús, meleg levegő forrása), ami ott egyenértékű az átlagosnál is pusztítóbb és nagyobb területet sújtó tornádószezonnal. Ennek azért mutatkoznak előjelei: a potenciálisan gyilkos légtölcséreket produkáló viharrendszerek már belehúztak március legelején is. Még szerencse, hogy Kansas messzebb van Kecskeméttől, mint Makó Jeruzsálemtől – gondolhatnánk naivan. De azért ne bízzuk el magunkat: nálunk is csak ezután kezdődik a viharszezon.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.