Kissé téliesen indul ez a hét – no, de ne csodáljuk, elvégre még februárt írunk, s ennek verifikálásához elég csak a naptárba pillantani. Félnünk azért nem kell: az igazi zimankó egyhamar már nem tér vissza, inkább csak olyan diszkrét, sokévi átlag körüli hűvös idő, az utóbbi fél-egy évszázadban ilyenkor gyakorta előfordult hőmérsékleti értékek várhatók a hét elején is. Mindez annak is köszönhető, hogy hazánk és a Kárpát-medence pillanatnyilag, a változatosság kedvéért a Nyugat-Európa fölött terpeszkedő anticiklon és a Nyugat-Oroszországot beborító alacsony nyomású képződmény (sekély ciklon) közé szorult, ami akár megfelelő történelmi párhuzamokra is sarkallhatna. Mindenesetre e két „malomkő” között őrlődik Közép-Európa: a két rendszer együtt tereli hozzánk az északról, a sarkkörön túlról származó hideg és egyelőre még száraz levegőt. Azután már keddre virradóra változik a helyzet, s egy északnyugat felől közeledő atlanti ciklon melegfrontja elhozza a csapadékot, mindenekelőtt a Dunántúlra. Először − az itt rekedő kissé hideg levegő miatt − sokfelé számíthatunk hózáporra, havas esőre is, majd mind inkább esőbe vált át a csapadék, szerdától pedig megenyhül az idő. Március első napjai pedig szép kora tavaszi időt hoznak – egyelőre nyoma sem látszik annak, hogy fizetnünk kéne a túl korai kikeletért.
Rendes melegfront
Fagyos reggel után viszonylag hűvös lesz még hétfőn, de azért ne gondoljunk holmi farkasordító hidegre. Az ország nagy részén zömmel napos időre számíthatunk, viszonylag élénk északi-északnyugati széllel (néha heves lökésekkel) kísérve: olyan 5-6 fok körül alakulnak a csúcshőmérsékletek, s csak az északkeleten előforduló hózáporok emlékeztetnek arra: pár nap még hátravan a februárból. A keddre virradó éjszaka, pláne, hogy a szél is eláll (illetve jelentősen gyengül és az iránya is megfordul), bizony meglehetősen csípős lesz. Még Budapesten is fagypont körül vagy kicsivel az alatt lesz a minimum, de több helyen -5 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet – hozzátennénk, hogy a Dunántúlon várhatjuk a legenyhébb időt, tekintve, hogy ott beborul s már hajnaltól gyengén havazni fog. Keddre azután megérkezik az emlegetett atlanti ciklon: zömében randa egy napunk lesz, mindenféle halmazállapotú, bár nem túl intenzív csapadékkal és hűvös idővel. Igaz, a hó, havas eső, utóbb eső első rohamában csak a Duna vonaláig, illetve az ország közepéig jut el: az ország keleti felén-harmadán némi napsütésre is számíthatunk. Öröm az ürömben, hogy sok helyen gyakorlatilag a rákövetkező éjjel sem lesz hidegebb (elvégre ez egy rendes melegfront, vagy mifene…).
Szerdán napközben szépen eláll az eső, s inkább már csak keleten várható elszórtan, míg nyugaton a nap is kisüthet. Az ország nagyobbik, már csapadékmentes részén határozottan szebb és melegebb idő várható – egyelőre még hevesebb széllökésekkel. A hét közepétől pedig jön a kora tavaszi enyheség, minden nap több-kevesebb napsütéssel, sok helyen 15 fokot közelítő, de legalábbis 10 fok körüli hőmérsékletekkel, csütörtöktől mérséklődő széllel, zömmel fagymentes éjszakákkal − legfeljebb csak kisebb (az úgymond fagyzugos, no meg a még mindig hóval borított) területeken számolhatunk gyenge reggeli fagyokkal. Azt is mondhatnánk, viszonylag egyhangú idő várható, mely kitart a hét legvégéig, sőt minimális hűlés mellett, talán még tovább is – hál’ istennek, ezt általában nem bírjuk elunni.
Hó, jég
A magyar hegyekben járva lehet még látni havas foltokat, sőt zónákat – minél feljebb hatolunk, annál inkább. A következő éjszakák kíméletesek lesznek a maradékhoz, sőt néhol kedden még utánpótlást is kaphatnak a síterepek, de a hét második felében alighanem gyorsuló ütemben zsugorodik a még hóval borított terület nagysága. Hasonló módon a még befagyott álló- és folyóvizekről is hamarosan eltűnik az egyre vékonyodó jég: az olvadás sokszor magában is gyönyörűséges folyamat, de ajánlatos tisztes távolról, a partról figyelni, mert jégre merészkedni ilyenkor már nem túl hálás, ámde annál veszélyesebb lépés.
