A múlt hét közepén egy-két nap erejéig már megtapasztalhattuk a hidegpárnás szituációt és az ennek köszönhetően nyomasztó időt. Péntek napközben azután érkezett a Xavér névre keresztelt viharciklon hosszan elnyúló hidegfrontja, s nagy dérrel-dúrral véget is vetett a légköri unalomnak – ezt követően bő másfél-két napig nem is hagyott alább az igen heves, már-már orkánerejű szél. A lendületes légáramláson felül a legváltozatosabb csapadékformákat tapasztalhattuk meg: szombaton például konvektív jellegű hó- és jégdarazáporokat, valamint hózivatarokat. Érdekes, hogy az elvonult, tiszta hűvös levegőt szállító hidegfront nyomában már vasárnap befutott egy melegfront is, ezzel együtt pedig viszonylag enyhe levegő érkezett hozzánk, aminek akad még utánpótlása a hét első két napján is.
Hétfőn például kifejezetten erős nyugati szél kíséretében zúdul be hozzánk a nedves, atlanti eredetű levegő. Igen ám, de ezt követően Nyugat-Európa felől egy kiterjedt anticiklon terjeszkedik keletre, s hamarosan átveszi az uralmat a kontinens közepe felett, ennek pedig ebben az évszakban ködös-párás-rétegfelhős, kicsit szürke idő lesz a következménye. Mivel a légmozgás is csaknem leáll (de legalábbis sokat mérséklődik hétfőhöz képest), így lassan beborít minket saját szutykunk. A hétvégi príma levegőminőség, a kristálytiszta égbolt, melyen remekül látszott a még vékony, de növekvő holdsarló (továbbá a naplementét követő két és fél órában a ragyogó Vénusz) hamarosan csak emlékeinkben él – a vastag pára-, köd- és felhőrétegen csak ritkán támadnak rések. A késő őszi, téli anticiklonális szituációkban amúgy is gyakori a hőmérsékleti inverzió, amikor a troposzférában felfelé haladva egy idő után nő és nem csökken a hőmérséklet – az alsó, hidegebb és a felső, melegebb rétegek közötti határfelületet nem is tudják áttörni az alant képződött rétegfelhők, így azután itt maradnak velünk, szeretett körünkben. Ilyen körülmények között persze csapadék keddtől kezdve a hét legvégéig nem is várható: legfeljebb gyenge ködszitálás fordulhat elő – a fákon s egyéb tereptárgyakon pedig a fagypont alatti hőmérsékletű köd fogja hizlalni a zúzmarát. A hőmérsékleti inverzió egyik típusa a múlt heti bejegyzésünkben méltatott és hétvégére visszatérő hidegpárnás helyzet – s ennek egy arrafelé ritka esete fordult elő a minap a Grand Canyonban.
A felhők felett azért süt a nap
Az ország nagy részén fagymentes éjszaka után hétfőn zömmel borús, felhős idő lesz és többfelé várható eső – napsütés csak átmenetileg, két csapadéktömb között várható. A hőmérsékletek papíron kifejezetten kellemesen alakulnak: az 5–11 foknál azonban többnyire kevesebbet érzékelünk, ugyanis napközben sokfelé (például északon, így a főváros környékén is) igen erős nyugati-északnyugati, késő délutántól a Kisalföldön viharos északnyugati szél fog fújni. A keddre virradó éjszaka csak az ország északkeleti harmadában (A Salgótarján–Szolnok–Békéscsaba vonalon túl) fog fagyni, máshol pár fokkal fagypont felett leszünk. Továbbra is élénk lesz az északnyugati (Kelet-Magyarországon már északkeleti) légmozgás, sok lesz felettünk a felhő is, de csapadék csak elszórtan várható. Kedden a Dunántúlon folytatódik a kifejezetten enyhe, 5–10 fokos csúcshőmérsékletekkel járó, inkább késő őszi idő, ráadásul a szél is alábbhagy. Keletebbre már megérzik a Kárpát-medencébe északkeleti irányból intenzíven beáramló hidegebb levegőt – ott már csak 0 és 5 fok között alakulnak a kora délutáni hőmérsékletek (bizony, északkeleten lesznek olyan környékek, ahol napközben is fagyni fog). Kedd estétől, szerdára virradóra szinte leáll a szél, erősen párássá válik a levegő, sokfelé képződhet köd is. A még mindig kicsit enyhébb hőmérsékletű Nyugat-Dunántúl kivételével mindenhol fagyni fog: az ország középső területein azért még nem megyünk –5 fok alá, északkeleten azonban –8, –9 fok is lehet. Szerdán napközben lassan mindenhol felszáll a köd, de néhol még megmarad a réteges felhőzet. A kezdetben erősen párás időben még tényleg sokfelé láthatjuk a napot! Legfeljebb gyenge délkeleti légmozgást tapasztalunk, a hőmérséklet a Dél-Dunántúltól a Felső-Tisza-vidék felé haladva fokozatosan csökken: +6-ról –1 fokra.
Csütörtökre virradó éjszaka fagyni fog, zömmel –2, –5 fokos minimumok lehetnek (azért északkeleten lehet ennél hidegebb is). Továbbra is változóan felhős, erősen párás időnk lesz, a gyenge légmozgás mellett sokfelé képződik köd. Ahol ez megmarad (leginkább északkeleten), ott délre sem lesz több 0 foknál, máshol 4–5 fokos maximumokban is bízhatunk – sőt még a nap is kisüthet! Péntek hajnalban a leghidegebb az északkeleti határvidéken lehet: ott akár –5 fok alá zuhanhat a hőmérséklet. Máshol (így Budapest környékén) többnyire 2–3 fokos fagy lesz – érdekes módon még a Bakony és a Mecsek vidékén mérhetünk 0 fok körüli vagy a feletti minimumokat. Legfeljebb gyenge délkeleti szél fúj, és sokfelé képződhet köd. Pénteken napközben már többfelé maradhat meg az éjszaka képződött alacsony szintű, földig érő sztrátusz felhőzet – amit mi bizony ködként érzékelünk. Itt délután sem lesz több 0, –1 foknál, máshol (pláne, ha még ritkán a nap is előbukkan) meglehet a +5 fok is.
Szombatra virradó éjjel az ország túlnyomó részén –2, –4 fokokat mérhetnek: fagyni fog péntek naplementétől egészen másnap kora délelőttig. Nem mondunk újat azzal, hogy megint kiterjedt ködmezők alakulnak ki, s máshol sem mindig lehet látni a csillagos eget, hiszen azt sokfelé felhők borítják. Napközben is ködös, borongós, párás idő lesz, a napot csak elvétve láthatjuk. Többnyire gyenge délkeleti szél fúj majd – miként egész hétvégén. Csak ott mérhetünk kevéssel 0 fok feletti értékeket, ahol felszáll a köd, máshol a nap csak ritkán ragyog át a mindent átható szürkeségen, s itt napközben is csak 0 fok körüli hőmérsékletek várnak ránk (sőt gyengén fagyhat is). Vasárnap hajnalban többnyire mindenhol fagyni fog: –1, –5 fok közötti minimumok lesznek. A köd állandó vendégünk marad, sok helyen napközben is kitart – ennek köszönhetően vasárnap napközben sem lesz általános a markánsan 0 fok feletti csúcshőmérséklet – bizony megint akadnak olyan ködbe ragadt vidékek, ahol napközben is fagyni fog.
