Közel kétmilliárd veszélyeztetett ember vár a koronavírus elleni oltóanyagra

Katasztrófa

De a globális szolidaritásnál erősebb lehet a vakcinanacionalizmus.

Nagyon úgy tűnik, hogy a világjárványnak és a nyomában kibontakozó gazdasági válságnak csak egy hatékony védőoltás vethet véget. De ha sikerül is a vakcina kifejlesztése, az elosztása körül komoly vitákra számíthatunk. A vakcina bebiztosításáért folyó versenybe nyújt bepillantást az e heti nyomtatott Magyar Narancs cikke. Ebből közlünk néhány részletet:

A hat előrehaladott állapotban lévő vakcinakísérlet közül hármat kínai székhelyű cégek végeznek (a Sinovac és a Sino­pharm), egyet a brit–svéd AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel, egyet az amerikai Moderna (a Fehér Ház koronavírus-járvány elleni teamjében vezető szerepet játszó Anthony Fauci által igazgatott National Institute of Allergy and Infectious Diseases-zel), egyet pedig német–amerikai koprodukcióban a BioNTech és a Pfizer. (...)

Ha az egész világon meg akarjuk fékezni a járványt, ahhoz biztosan sok milliárd adagra lesz szükség a hatékony vakciná(k)ból, ennek a legyártása és leszállítása pedig az előzetes kormányzati befektetésekkel együtt sem megy egyik pillanatról a másikra. A WHO által koordinált globális vakcinaszövetség, a COVAX arra számít, hogy a legjobb forgatókönyv szerint is 2 milliárd dózis állhat rendelkezésre 2021 végéig. Nem véletlen, hogy világszinten már nem annyira fényes az összefogás, mint az EU-n belül. Nagy-Britanniát például nem sikerült behúzni a közös uniós beszerzés ernyője alá, a BBC összefoglalója szerint a brit kormány külön megállapodásokat kötött összesen 340 millió adag vakcinára, partnerei között olyan gyártók is szerepelnek, amelyekkel az EU is tárgyal (AstraZeneca, Sanofi–GSK). Az Európában érdekelt gyártók közül az AstraZenecával és a Modernával az USA is kötött már elővásárlási szerződést.

E kontraktusok nyilvánosságra hozott részeiből nem derül ki, hogy ha egy többfelé elkötelezett gyártó megkapja a végső engedélyt, melyik partnerének szállít először. Tovább bonyolítja a képletet a WHO-féle COVAX, amely a vakcinák világszintű elosztására szerződött kilenc gyártóval, köztük – a változatosság kedvéért – az AstraZenecával, a Modernával és a CureVackel. A COVAX-ben való részvétel önkéntes alapú, ugyanakkor része lenne az is, hogy a fejlett államok részben keresztfinanszírozzák az alacsony jövedelmű országokba jutó oltóanyagot. A WHO továbbá méltányos elosztásra törekszik: először minden részt vevő országban az egészségügyi dolgozókat oltanák, aztán a 65 év felettieket és az egyéb veszélyeztetett csoportokat – becsléseik szerint csak ez a három réteg világszinten 1,85 milliárd ember. A világ országai szeptember 18-ig csatlakozhatnak a vakcinaszövetséghez, de a Reuters információi szerint az EU-s országok vonakodnak: úgy vélik, saját szerződéseik a COVAX által a fejlett államokra előirányzott adagonkénti 40 dolláros árnál olcsóbban és gyorsabban vezethetnek működő vakcinához.

A Magyar Narancs augusztus 27-i lapszámában megjelenő teljes cikkből az is kiderül, hogyan biztosítaná be saját tagállamai számára a vakcinát az EU, és hogy a lakosság mekkora részét kell beoltani a nyájimmunitás eléréséhez.

Ha előfizetne a lapra, itt teheti meg.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.