Nagyon úgy tűnik, hogy a világjárványnak és a nyomában kibontakozó gazdasági válságnak csak egy hatékony védőoltás vethet véget. De ha sikerül is a vakcina kifejlesztése, az elosztása körül komoly vitákra számíthatunk. A vakcina bebiztosításáért folyó versenybe nyújt bepillantást az e heti nyomtatott Magyar Narancs cikke. Ebből közlünk néhány részletet:
A hat előrehaladott állapotban lévő vakcinakísérlet közül hármat kínai székhelyű cégek végeznek (a Sinovac és a Sinopharm), egyet a brit–svéd AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel, egyet az amerikai Moderna (a Fehér Ház koronavírus-járvány elleni teamjében vezető szerepet játszó Anthony Fauci által igazgatott National Institute of Allergy and Infectious Diseases-zel), egyet pedig német–amerikai koprodukcióban a BioNTech és a Pfizer. (...)
Ha az egész világon meg akarjuk fékezni a járványt, ahhoz biztosan sok milliárd adagra lesz szükség a hatékony vakciná(k)ból, ennek a legyártása és leszállítása pedig az előzetes kormányzati befektetésekkel együtt sem megy egyik pillanatról a másikra. A WHO által koordinált globális vakcinaszövetség, a COVAX arra számít, hogy a legjobb forgatókönyv szerint is 2 milliárd dózis állhat rendelkezésre 2021 végéig. Nem véletlen, hogy világszinten már nem annyira fényes az összefogás, mint az EU-n belül. Nagy-Britanniát például nem sikerült behúzni a közös uniós beszerzés ernyője alá, a BBC összefoglalója szerint a brit kormány külön megállapodásokat kötött összesen 340 millió adag vakcinára, partnerei között olyan gyártók is szerepelnek, amelyekkel az EU is tárgyal (AstraZeneca, Sanofi–GSK). Az Európában érdekelt gyártók közül az AstraZenecával és a Modernával az USA is kötött már elővásárlási szerződést.
E kontraktusok nyilvánosságra hozott részeiből nem derül ki, hogy ha egy többfelé elkötelezett gyártó megkapja a végső engedélyt, melyik partnerének szállít először. Tovább bonyolítja a képletet a WHO-féle COVAX, amely a vakcinák világszintű elosztására szerződött kilenc gyártóval, köztük – a változatosság kedvéért – az AstraZenecával, a Modernával és a CureVackel. A COVAX-ben való részvétel önkéntes alapú, ugyanakkor része lenne az is, hogy a fejlett államok részben keresztfinanszírozzák az alacsony jövedelmű országokba jutó oltóanyagot. A WHO továbbá méltányos elosztásra törekszik: először minden részt vevő országban az egészségügyi dolgozókat oltanák, aztán a 65 év felettieket és az egyéb veszélyeztetett csoportokat – becsléseik szerint csak ez a három réteg világszinten 1,85 milliárd ember. A világ országai szeptember 18-ig csatlakozhatnak a vakcinaszövetséghez, de a Reuters információi szerint az EU-s országok vonakodnak: úgy vélik, saját szerződéseik a COVAX által a fejlett államokra előirányzott adagonkénti 40 dolláros árnál olcsóbban és gyorsabban vezethetnek működő vakcinához.
A Magyar Narancs augusztus 27-i lapszámában megjelenő teljes cikkből az is kiderül, hogyan biztosítaná be saját tagállamai számára a vakcinát az EU, és hogy a lakosság mekkora részét kell beoltani a nyájimmunitás eléréséhez.
Ha előfizetne a lapra, itt teheti meg.
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
