6,5 millió euróval segíti Törökországot és Szíriát az EU

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. február 8.

Katasztrófa

A 2,6 milliárd forint értékű segélyt a romok alatt rekedt emberek kutatására és mentésére szánja az Unió.

Az Európai Unió további szükséghelyzeti támogatást és 6,5 millió euró (mintegy 2,6 milliárd forint) összegű humanitárius segítséget nyújt Törökországnak és Szíriának – jelentette be az Európai Bizottság szerdán.

A brüsszeli testület közleménye szerint a támogatás főként a kutatási és mentési műveletekhez nyújt segítséget az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül mindkét földrengés sújtotta országban.

Mivel Szíria szerdán segítséget kért az Európai Uniótól a polgári védelmi mechanizmus keretében, két nappal azután, hogy földrengés pusztított területén és a szomszédos Törökországban, az EU kezdetnek 3,5 millió euró összegű humanitárius segélyt nyújt az országnak. A támogatás segíteni hivatott a rászorulókat abban, hogy menedékhez, vízhez és megfelelő higiénés körülményekhez és más szükséges eszközhöz jussanak.

Ezen túlmenően Szíriában az EU szorosan együttműködik humanitárius partnereivel, humanitárius projektjeit pedig a válságra való reagáláshoz igazítja. Az EU szíriai partnerei között civil szervezetek és ENSZ-ügynökségek vannak, melyek orvosi készletekkel támogatják a helyi egészségügyi létesítményeket, élelmet és menedéket biztosítanak, illetve helyrehozzák a megrongálódott infrastruktúrát.

Törökország esetében az EU kezdetnek 3 millió euró sürgőségi segélyt biztosít a mentési erőfeszítések támogatására. Az uniós tagállamok, valamint Albánia, Montenegró és Szerbia öt kutató- és mentőcsapatot és húsz egészségügyi csoportot küldött az országba. A csapatok több mint 1500 szakemberből és 100 keresőkutyából állnak.

Törökország szerdán az utcára került emberek lakhatásának biztosítására segítséget kért az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül. Válaszul Németország, Litvánia és Szlovénia is takarókat, sátrakat és fűtőtesteket ajánlott fel az országnak – tette hozzá közleményében az uniós bizottság.

A 27 tagállamon kívül nyolc nem uniós ország vesz részt az uniós polgári védelmi mechanizmusban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország. A mechanizmus operatív központja az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja (ERCC).

2001 óta a polgári védelmi mechanizmust több mint hatszáz alkalommal aktiválták az Európai Unión belül és kívül, például az ukrajnai háború, a koronavírus-világjárvány vagy az európai erdőtüzek esetében.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.