6,5 millió euróval segíti Törökországot és Szíriát az EU

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. február 8.

Katasztrófa

A 2,6 milliárd forint értékű segélyt a romok alatt rekedt emberek kutatására és mentésére szánja az Unió.

Az Európai Unió további szükséghelyzeti támogatást és 6,5 millió euró (mintegy 2,6 milliárd forint) összegű humanitárius segítséget nyújt Törökországnak és Szíriának – jelentette be az Európai Bizottság szerdán.

A brüsszeli testület közleménye szerint a támogatás főként a kutatási és mentési műveletekhez nyújt segítséget az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül mindkét földrengés sújtotta országban.

Mivel Szíria szerdán segítséget kért az Európai Uniótól a polgári védelmi mechanizmus keretében, két nappal azután, hogy földrengés pusztított területén és a szomszédos Törökországban, az EU kezdetnek 3,5 millió euró összegű humanitárius segélyt nyújt az országnak. A támogatás segíteni hivatott a rászorulókat abban, hogy menedékhez, vízhez és megfelelő higiénés körülményekhez és más szükséges eszközhöz jussanak.

Ezen túlmenően Szíriában az EU szorosan együttműködik humanitárius partnereivel, humanitárius projektjeit pedig a válságra való reagáláshoz igazítja. Az EU szíriai partnerei között civil szervezetek és ENSZ-ügynökségek vannak, melyek orvosi készletekkel támogatják a helyi egészségügyi létesítményeket, élelmet és menedéket biztosítanak, illetve helyrehozzák a megrongálódott infrastruktúrát.

Törökország esetében az EU kezdetnek 3 millió euró sürgőségi segélyt biztosít a mentési erőfeszítések támogatására. Az uniós tagállamok, valamint Albánia, Montenegró és Szerbia öt kutató- és mentőcsapatot és húsz egészségügyi csoportot küldött az országba. A csapatok több mint 1500 szakemberből és 100 keresőkutyából állnak.

Törökország szerdán az utcára került emberek lakhatásának biztosítására segítséget kért az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül. Válaszul Németország, Litvánia és Szlovénia is takarókat, sátrakat és fűtőtesteket ajánlott fel az országnak – tette hozzá közleményében az uniós bizottság.

A 27 tagállamon kívül nyolc nem uniós ország vesz részt az uniós polgári védelmi mechanizmusban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország. A mechanizmus operatív központja az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja (ERCC).

2001 óta a polgári védelmi mechanizmust több mint hatszáz alkalommal aktiválták az Európai Unión belül és kívül, például az ukrajnai háború, a koronavírus-világjárvány vagy az európai erdőtüzek esetében.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.