A kínai oltást csak a lakosság 1 százaléka kérné

  • narancs.hu
  • 2021. január 15.

Katasztrófa

Pedig Orbán Viktor szerint épp azzal lehetne megoldani a helyzetet.

"Az oltásra fogékonyak legszívesebben a Pfizer/BioNTech páros vakcináját vennék fel, a második legnagyobb csoport pedig bármely engedélyezett vakcinát beadatná. A kínai oltást viszont csak a lakosság 1 százaléka kérné" - derült ki a Pulzus Kutató friss, a Napi.hu megbízásából végzett közvélemény-kutatásából. 

Hangsúlyozzák: abban minden szakértő egyetért, hogy a koronavírus-járvány megállításához a széles körű beoltottság és immunizáció vezethet csak el, illetve abban is, hogy "az elérhető vakcina a legjobb vakcina". 

Jelenleg Magyarországon az EU-n keresztül lekötött Pfizer/BioNtech és kis mennyiségben már a Moderna vakcinája is elérhet. A kormány 19,5 millió adag vakcinát kötött le eddig, ez közel 10 millió ember beoltására elegendő, de a szállítások gyorsasága és a mennyisége korlátozott. Ezért Orbánék gyakran kritizálják a közös EU-s vakcinabeszerzést, és megkezdték a kínai és orosz vakcináról a tárgyalásokat. Az orosz vakcina egyelőre engedélyeztetési fázisban van, 3000 adagot kutatási céllal küldtek belőle.

A kínai vakcinagyártók közül a kormány a Sinopharm nevű kínai gyártóval állapodott meg, amely akár egymillió adag vakcinát is tud szállítani, és amelynek az oltóanyaga elölt vírust tartalmaz. A vakcina a kínai hatóságok vizsgálata szerint 79 százalékos hatékonyságú, a készítményt szintén vizsgáló és helyben elő is állító Egyesült Arab Emírségek szerint pedig 86 százalékos - írják. Ez körülbelül megegyezik a harmadik legnagyobb mennyiségben rendelt AstraZeneca vakcinájával. Hozzáteszik: már a harmadik tesztfázis előtt széles körben alkalmazni kezdték, Gulyás Gergely szerint mostanra már 20 milliónál többen kapták meg, és súlyos reakciókról, komoly mellékhatásról nem érkezett hír.

Orbán Viktor a reggeli rádióinterjójában szintén azt hangsúlyozta, a kínai vakcinában látja a megoldást: azt mondta, ha az egészségügyi hatóság engedélyezhetőnek minősíti a vakcinát, és az emberek elfogadják, akkor a nyár előtt is visszaszerezhetjük a régi életünket. 

Az ezerfős, reprezentatív mintán végzett közvéleménykutatásban részt vevőket arról kérdezték, hogy a fent említett öt vakcina (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca, kínai, orosz) közül melyiket választanák.

A válaszadók 46%-a a Pfizer vakcinájával oltatná magát, 22% pedig azt válaszolta, bármelyik engedélyezett oltóanyaggal. 5%-ot kapott a Moderna, 4%-ot az AstraZeneca, 2%-ot az orosz és csupán 1%-ot a kínai vakcina. Hozzá kell tenni, a válaszadók 20%-a egyik oltást sem szeretné megkapni a felmérés szerint. 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.