Teljes adómentességet ígért Orbán a 25 év alattiaknak

Belpol

A kormányfő a rádióban arról is beszélt, hogy az oltás mostani üteme szerint nyár végére lehet feloldani a korlátozásokat. 

Ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt a Kossuth Rádió vendége péntek reggel, ahova ismét az operatív törzs üléséről érkezett. Elmondta, eddig 105 728 embert oltottak be, az oltókapacitás viszont nagyobb, mint amennyi vakcina van, vagyis nem azért nem haladnak a tömeges oltással, mert nem tudnának, hanem mert nincs elég vakcina. 

Orbán ezt hosszan részletezte, arról beszélt, hogy miközben Nagy-Britannia beoltott már 3 millió embert, az Európai Unióban 1 százalék alatti az átoltottsági arány, ezért

felmerül a kérdés, hogy jó döntés volt-e, hogy a közös vakcinabeszerzés mellett döntöttünk, mert aki a saját útját járja, az jobban járt.

Hozzátette, baj idején viszont a felelősség kérdését későbbre kell halasztani, ezért ahelyett, hogy Brüsszelre mutogatnánk, inkább vakcinát kell szerezni. 

Erről elmondta, az operatív törzs ülésén a legfontosabb kérdés az volt, hogy hogy állunk az orosz és kínai vakcinával, és kiderült, hogy "kínai van", csak a magyar egészségügyi hatóságnak rá kell bólintania a használatára. Orbán úgy fogalmazott, reméli, hogy a napokban megszületik a hatóság döntése, de azt mondta, felmerült a kérdés, hogy nagyobb bajt okoznak-e azzal, ha egy ismeretlen vakcinával oltanak, az operatív törzs ülésén pedig az hangzott el, hogy nincs ilyen kockázat. 

Azt mondta, a vakcina vizsgálatakor van egy protokoll, amin végig kell menni, de arra kérte a hatóságokat, hogy mielőbb döntsenek, mert mint mondta, "itt van milliónyi kínai vakcina, ami már holnap rendelkezésre állna". 

A friss adatokról azt mondta, elhunyt újabb 111 ember, és 1513 új fertőzöttet azonosítottak. 

Kitért arra is, hogy Európában "a harmadik hullám rárúgta az ajtót az ott élőkre", a helyzet nem javul, ezért nem hogy lazítanának, hanem egyre szigorúbb intézkedéseket vezetnek be. 

A magyar oltási kampányról azt mondta, az oltási bizalom egyre nő, és a magyar kormány is oltáspárti, mint fogalmazott, "beoltjuk hamarosan az utolsó egészségügyi dolgozót is, már mindjárt végzünk a szociális otthonokban lakókkal". 

A harmadik csoport, a kockázati csoportba tartozó 60 év felettiek Orbán elmondása szerint 1 millió 756 ezer embert jelent, "ennyi kínai vakcina tulajdonképpen lenne is". Azt is mondta, hogy ha az emberek jelentkeznek oltásra, és aránylag fegyelmezetten meg is jelennek az oltáson, akkor közepes tempóban egy nap alatt hétvégén legalább 500 ezer embert tudnak garantáltan beoltani a magyar egészségügy emberei, "ez a nyugodt tempó". Ez alapján "aki jelentkezik, vagy eddig jelentkezett, azt egy hétvége alatt meg tudjuk oldani".  

Vakcina azonban továbbra sincs elég. Arról, hogy egy uniós biztos azt kérte a tagállamoktól, hogy ne tárgyaljanak külön a gyártókkal, Orbán azt mondta: 

Meghal minden nap 100 ember. Nekem ne mondja meg egy görög biztos, hogy mit csináljak.

Hozzátette, máshol is vannak hazafiak, akik úgy érzik, hogy az emberek élete fontosabb, mint egy brüsszeli bürokrata véleménye, ezért máshol is vannak, akik külön tárgyalnak a gyártókkal. 

Az oltóanyagok kezeléséről azt mondta, talán három megyei kórház nem tudja csak biztosítanai a magas hűtési szintet, majd méltatta a magyar egészségügyi rendszert, amely szerinte "meg se rendült a járvány idején", emberfeletti teljesítményt végeztek a benne dolgozók, egy ember sem maradt ellátatlanul, mert ne végezték volna a dolgukat, vagy ne lett volna lélegeztetőgép. 

Az oltásról hozzátette, amikor lesz vakcina, akkor tudnak felelősséggel időpontot mondani, ekkor jelentkeznek azoknál, akik regisztráltak, hogy megérkezett a vakcina, és hogy ki mikor hol jelenjen meg. 

Azt is mondta,

ha a brüsszeli beszerzések ütemében haladunk, akkor nyár vége, ősz az, hogy annyi embert beoltottunk, hogy a korlátozásokat feloldhatjuk.

Ha azonban az egészségügyi hatóság elvégzi a munkáját, és használható lesz a kínai vakcina is, az emberek meg elfogadják - mert választhatnak majd, csak brüsszeli nem lesz -, akkor a nyár előtt is visszaszerezhetjük a régi életünket. 

Szóba került a szentendrei halottasház ügye is, erről Orbán azt mondta, nem hiszi, hogy a kormányt lehetne ebben felelőssé tenni, mert egy önkormányzati ügyről van szó. Hozzátette ugyanakkor, hogy az az érzése, hogy a baloldali pártok számára már semmi sem szent, a magyar baloldal 2020-ban túl messzire ment. Kifejtette, hogy a baloldal szerinte úgy gondolkodik, hogy ha valami rossz az országban, akkor felelőssé lehet tenni a kormányt, és le lehet váltani, de szerinte válság idején ez nem jó gondolkodásmód, mert akkor ez azt jelenti, hogy ami rossz az országnak, az jó az ellenzéknek.  

Szóba került a gazdaság is, erről azt mondta, a magyar egy munkaalapú gazdaság, ezt az emberek megértik, és dolgozni akarnak, ez pedig azt jelenti, hogy van még energia a magyar gazdaságban.

Emellett egyre jobbak és versenyképesebbek a vállalkozások is, mert bár hátrányból indultunk, de Orbán úgy látja, a magyar vállalkozók már versenyképesek a nyugatiakkal, még ha nem is ugyanolyan hatékonyak.

A dolgozók és a vállalkozások mellett a harmadik fontos dolog Orbán szerint, hogy kell egy olyan környezet, hogy megérje dolgozni. Kifejtette, hogy ha a kormány adókat emel, akkor kevesebb pénz marad az embereknél, nem lesz munkakedv, ezért kell csökkenteni az adókat. Ha viszont megéri dolgozni és vállalkozni, akkor az emberek működtetik az ország gazdaságát. "Ezért is választottam egy teljesen más válságkezelést most, mint a nyugatiak" - fejtegette.  Mint mondta, a magyar válságkezelés logikája direkten a munkahelyek megőrzésére és a beruházásokra fókuszál, a kormány pedig egy óriási adócsökkentést hajtott végre. 

Orbán szerint ez, és a bankoknál biztosított kedvezmények a sajátos magyar válságkezelés, ami meg fogja hozni az eredményét. További három elemet említett még a válságkezelésből:

  • a 13. havi nyugdíj visszaépítését, hogy februárban egy héttel több pénzt kapnak majd a nyugdíjasok;
  • a "valaha volt legnagyobb lakásfelújítás és építési programot", "ez rendben van" - mondta;
  • és hozzátette, hogy egy építőkocka hiányzik, ez pedig az, hogy 

legkésőbb 2022 január elsejéig a 25 év alatti fiataloknak teljes jövedelemadó-mentességet adunk.

Ez utóbbiról kifejtette, fontosnak érzi, hogy a nyugdíjasok után a fiataloknak is adjanak valamit, ha pedig ez is megvalósul, akkor meglesz az esély arra, hogy valaki 25 éves korára a saját lábára álljon (csok, babaváró hitel, stb.). "Ha ez sikerül, akkor kerek a válságkezelő rendszer" - tette hozzá. 

Szóba került az iparűzési adó csökkentése és az önkormányzatok nehéz helyzetbe hozása, erről azt mondta, nem a költségvetésbe vitték be a budapesti iparűzési adót, ezért ez a pénz továbbra is Budapesten van, a városvezetésnek pedig csak át kell szerveznie a költségvetést, gazdálkodást. Mint mondta, ez a kormánynál is így van, hogy kevesebb pénzből nem lehet ugyanúgy gazdálkodni, és ha adócsökkentés van, akkor ugyanez a helyzet. 

Később is hozzátette, a kompenzálás szót azért nem használják ezzel kapcsolatban, mert a pénzt nem elvették, az továbbra is Budapesten van például, de vannak települések, ahol gondot okozhat a kiesés, és minél kisebbek, annál inkább, ezért kapják meg a 25 ezer fő alattiak támogatásként az ipa elengedett összegét. "Afölött meglátjuk, hogy ki hogyan szervezi át magát és hogyan oldja meg, de a kormány azért van, hogy segítsen" - tette hozzá. 

A válságkezeléssel kapcsolatban felidézte, 2010-ben azt vállalta, hogy 1 millió munkahelyet hoz létre, most az elmondása szerint 850 ezer felett tart, de tartani fogja azt az ígéretét is, hogy mire túl leszünk a pandémián, addigra több munkahelyet fog létrehozni, mint amennyit a vírus tönkretett. "Ez nem alaptalan, mert ha sikerült a 2010-es válsághelyzetből kihúzni az országot, most miért ne sikerülne?" - mondta, hozzátéve, hogy sok szakértő véleménye van ebben, és amikor egyes szám első személyben fogalmaz, akkor is valójában többes szám első személyben kellene. 

Majd kifejtette, hogy azért fog működni a válságkezelés, mert ismeri az országot: "mégiscsak népi kölykök vagyunk", tudja, hogy van a faluban, mert onnan jött, a városba járt iskolába, a fővárosba egyetemre, a családja egyik fele dunántúli, a másik fele alföldi, ezért megvan a népismeret, tudja, hogy mi az, amit a magyar ember el fog fogadni, mert csak akkor fog működni a válságkezelés, ha elfogadják. 

Hozzátette, a baloldali politika, ami adót emel, az lefojtja az energiákat, az emberek védekezésre rendezkednek be, de ha adócsökkentés van és kevesebb szabály, akkor nem ellenállnak, hanem együttműködnek. "Ezért hívom a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, amit építünk" - mondta. 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.