Dániában teljesen leállítják az AstraZeneca használatát

  • narancs.hu
  • 2021. április 14.

Katasztrófa

Azoknak, akik már megkapták az első dózist az oltóanyagból, más vakcinából fogják felajánlani a másodikat.

Az Európai Unió tagállamai közül elsőként Dániában teljesen leállítják az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának használatát, az erről szóló döntést szerdán jelentette be Soren Brostrom, a dán egészségügyi hatóság igazgatója.

"A dán egészségügyi hatóság úgy döntött, hogy a Covid-19 elleni oltási programot az AstraZeneca-vakcina nélkül folytatja" – mondta sajtótájékoztatóján a tisztségviselő. (Soren Brostrom egyelőre ismeretlen okból elájult a sajtótájékoztató közben, de magához tért.)

Annak a körülbelül 150 ezer embernek, aki az országban már megkapta az első dózist az oltóanyagból, más vakcinából fogják felajánlani a másodikat.

Továbbá közölte, tapasztalataik szerint nagyjából 40 ezer, AstraZeneca-vakcinával beoltott személy közül egynél jelentkeznek súlyos mellékhatások. Friss vizsgálatok szerint a készítmény a 60 éven aluliak körében egy rendkívül ritka, de nagyon súlyos mellékhatással, agyi vérrögképződéssel járhat.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előző héten megállapította, hogy lehetséges az összefüggés az oltóanyag és a korábban jelzett nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, a vakcina előnyei azonban továbbra is messze felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Dánia az első európai ország, ahol teljesen leállították a brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcinájának használatát, s itt is függesztették fel azt elsőként a kontinensen, még március 11-én.

Európa többi országában, ahol felfüggesztették a készítmény alkalmazását, azóta újraindították az oltásokat, csak bizonyos korcsoportokban korlátozták a használatát.

A Dél-afrikai Köztársaságban ugyanakkor például már korábban kivonták a forgalomból az AstraZeneca vakcináját, ugyanis az nem bizonyult hatékonynak az ott leginkább terjedő vírusváltozattal szemben. Az Egyesült Államokban és Svájcban pedig nem engedélyezték még ezt az oltóanyagot.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.