Az Európai Gyógyszerügynökség szerint lehetséges az összefüggés a vérrögképződés és az AstraZeneca-vakcina között

  • narancs.hu
  • 2021. április 7.

Katasztrófa

De nagyon ritkán fordul elő. És továbbra is megéri oltani vele.

Pár hete egy előzetes vizsgálat nyomán jelentette be az Európai Gyógyszerügynökség, hogy továbbra is biztonságosnak ítéli az AstraZeneca vakcináját, múlt héten pedig azt közölte, hogy továbbra sem találtak kockázati tényezőt az oltóanyagnál. Ám e hét kedden egy EMA-tisztségviselő arról nyilatkozott, hogy összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között.

A szervezet szerdán újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette a brit-svéd oltóanyaggal kapcsolatos vizsgálatának újabb eredményeit. Az ügynökség közlése szerint

nagyon ritka mellékhatásként előfordulhat vérrögképződés és alacsony vérlemezkeszám az AstraZeneca oltásánál, így ezt fel kell tüntetni a mellékhatások között

olvasható az EMA közleményében.

Az Európai Gyógyszerügynökség arra emlékeztet, hogy tartsák észben ennek lehetőségét. Bár az eddigi esetek döntően 60 év alatti nőknél jelentkeztek, az EMA a rendelkezésre álló adatok alapján nem talált külön kockázati tényezőt. Az EMA vizsgálóbizottsága 86 trombózisos esetet tanulmányozott, melyek mindegyike az Európai Gazdasági Térségben és az Egyesült Királyságban fordult elő, ahol eddig összesen 25 millióan kapták meg a vakcinát.

A szervezet kiemelte, hogy ha egy beoltott a vérrögökre, illetve alacsony vérlemezkeszámra utaló tüneteket észlel magán, azonnal forduljon orvoshoz. (Utóbbi esetén ilyen lehet például a bőr- és nyálkahártyavérzés, apró tűszúrásszerű vörös pontok megjelenése az alsó végtagokon, véres széklet és vizelet. Az agyi vérrögképződés jele többek között az erős fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, láz.) De hozzátették, a vakcinának továbbra is több az előnye, mint a hátránya.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.