Az Európai Gyógyszerügynökség szerint lehetséges az összefüggés a vérrögképződés és az AstraZeneca-vakcina között

  • narancs.hu
  • 2021. április 7.

Katasztrófa

De nagyon ritkán fordul elő. És továbbra is megéri oltani vele.

Pár hete egy előzetes vizsgálat nyomán jelentette be az Európai Gyógyszerügynökség, hogy továbbra is biztonságosnak ítéli az AstraZeneca vakcináját, múlt héten pedig azt közölte, hogy továbbra sem találtak kockázati tényezőt az oltóanyagnál. Ám e hét kedden egy EMA-tisztségviselő arról nyilatkozott, hogy összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között.

A szervezet szerdán újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette a brit-svéd oltóanyaggal kapcsolatos vizsgálatának újabb eredményeit. Az ügynökség közlése szerint

nagyon ritka mellékhatásként előfordulhat vérrögképződés és alacsony vérlemezkeszám az AstraZeneca oltásánál, így ezt fel kell tüntetni a mellékhatások között

olvasható az EMA közleményében.

Az Európai Gyógyszerügynökség arra emlékeztet, hogy tartsák észben ennek lehetőségét. Bár az eddigi esetek döntően 60 év alatti nőknél jelentkeztek, az EMA a rendelkezésre álló adatok alapján nem talált külön kockázati tényezőt. Az EMA vizsgálóbizottsága 86 trombózisos esetet tanulmányozott, melyek mindegyike az Európai Gazdasági Térségben és az Egyesült Királyságban fordult elő, ahol eddig összesen 25 millióan kapták meg a vakcinát.

A szervezet kiemelte, hogy ha egy beoltott a vérrögökre, illetve alacsony vérlemezkeszámra utaló tüneteket észlel magán, azonnal forduljon orvoshoz. (Utóbbi esetén ilyen lehet például a bőr- és nyálkahártyavérzés, apró tűszúrásszerű vörös pontok megjelenése az alsó végtagokon, véres széklet és vizelet. Az agyi vérrögképződés jele többek között az erős fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, láz.) De hozzátették, a vakcinának továbbra is több az előnye, mint a hátránya.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.