Élet és halál urává válhatnak a klímaberendezések

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 12.

Katasztrófa

Elnéptelenedés, szélsőséges viharok, jégeső, áradások – ezek várnak ránk az egyre fokozódó hőségben.

A július második felében egész Európát sújtó rendkívüli hőhullám idején a hőmérő higanyszála –most először – 39,9 Celsius-fok fölé emelkedett Belgiumban. Hollandiában 40 Celsius-fokot mértek, Luxemburg délnyugati részén pedig egy tornádó okozott komoly károkat, többen meg is sérültek.

Belgium története során először adta ki a legmagasabb fokozatú, vörös riasztást a belga meteorológiai szolgálat (IRM) július 24-én az országot sújtó hőhullám miatt. A rendszer húsz évvel ezelőtti bevezetése óta most először váltották narancsról vörösre a készültséget. Ezt megelőzően tavaly nyáron regisztráltak 38,8 Celsius-fokos melegrekordot. Az országban száznál is többel haltak meg, mint az előző évek azonos időszakában, a különbség a szokatlan hőségnek tulajdonítható.

Hasonló a helyzet Hollandiában is. A holland statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint most először mértek 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet az országban. A hivatal friss jelentése szerint Hollandiában legalább négyszázzal többen haltak meg a nyári hőhullám tetőzésekor, július végén, mint az átlagos hőmérsékletű nyári időszak heteiben. A halálozások száma július utolsó hetében közel 3000 volt, vagyis a szokatlan hőség idején nagyjából 15 százalékkal meghaladta az átlagos heteken regisztrált adatokat.

A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók is, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat. Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről. 
Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.

És ez még nem minden. Akadnak olyanok, még a tudósok között is, akik egyáltalán nem vonják kétségbe, hogy az emberi civilizáció műve a felmelegedés, ám úgy vélik, az utóbbi két évszázad gigantikus szén-dioxid-kibocsátása már most olyan visszafordíthatatlan változásokat indított el, amit semmilyen kibocsátáscsökkentéssel nem tudunk ellensúlyozni – írtuk print kiadásunk néhány héttel ezelőtti számában.

Mennyibe kerül nekünk a felgyorsult globális felmelegedés?

Sokba kerülhet, ha tartani akarjuk magunkat a klíma­céljainkhoz. De még többe, ha elengedjük a gyeplőt. Erre int a friss közgazdasági Nobel-díjas is. A leginkább a globális léptékű, habár térben és időben egyenetlen melegedésben és az időjárási extremitások gyarapodásában tetten érhető klímaváltozás nem a jövőnk, hanem a jelenünk - vélekedik az éghajlatkutatók zöme, de a laikusoknak is mindinkább ez a benyomása.


(via MTI)

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.