Élet és halál urává válhatnak a klímaberendezések

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 12.

Katasztrófa

Elnéptelenedés, szélsőséges viharok, jégeső, áradások – ezek várnak ránk az egyre fokozódó hőségben.

A július második felében egész Európát sújtó rendkívüli hőhullám idején a hőmérő higanyszála –most először – 39,9 Celsius-fok fölé emelkedett Belgiumban. Hollandiában 40 Celsius-fokot mértek, Luxemburg délnyugati részén pedig egy tornádó okozott komoly károkat, többen meg is sérültek.

Belgium története során először adta ki a legmagasabb fokozatú, vörös riasztást a belga meteorológiai szolgálat (IRM) július 24-én az országot sújtó hőhullám miatt. A rendszer húsz évvel ezelőtti bevezetése óta most először váltották narancsról vörösre a készültséget. Ezt megelőzően tavaly nyáron regisztráltak 38,8 Celsius-fokos melegrekordot. Az országban száznál is többel haltak meg, mint az előző évek azonos időszakában, a különbség a szokatlan hőségnek tulajdonítható.

Hasonló a helyzet Hollandiában is. A holland statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint most először mértek 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet az országban. A hivatal friss jelentése szerint Hollandiában legalább négyszázzal többen haltak meg a nyári hőhullám tetőzésekor, július végén, mint az átlagos hőmérsékletű nyári időszak heteiben. A halálozások száma július utolsó hetében közel 3000 volt, vagyis a szokatlan hőség idején nagyjából 15 százalékkal meghaladta az átlagos heteken regisztrált adatokat.

A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók is, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat. Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről. 
Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.

És ez még nem minden. Akadnak olyanok, még a tudósok között is, akik egyáltalán nem vonják kétségbe, hogy az emberi civilizáció műve a felmelegedés, ám úgy vélik, az utóbbi két évszázad gigantikus szén-dioxid-kibocsátása már most olyan visszafordíthatatlan változásokat indított el, amit semmilyen kibocsátáscsökkentéssel nem tudunk ellensúlyozni – írtuk print kiadásunk néhány héttel ezelőtti számában.

Mennyibe kerül nekünk a felgyorsult globális felmelegedés?

Sokba kerülhet, ha tartani akarjuk magunkat a klíma­céljainkhoz. De még többe, ha elengedjük a gyeplőt. Erre int a friss közgazdasági Nobel-díjas is. A leginkább a globális léptékű, habár térben és időben egyenetlen melegedésben és az időjárási extremitások gyarapodásában tetten érhető klímaváltozás nem a jövőnk, hanem a jelenünk - vélekedik az éghajlatkutatók zöme, de a laikusoknak is mindinkább ez a benyomása.


(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.