A július második felében egész Európát sújtó rendkívüli hőhullám idején a hőmérő higanyszála –most először – 39,9 Celsius-fok fölé emelkedett Belgiumban. Hollandiában 40 Celsius-fokot mértek, Luxemburg délnyugati részén pedig egy tornádó okozott komoly károkat, többen meg is sérültek.
Belgium története során először adta ki a legmagasabb fokozatú, vörös riasztást a belga meteorológiai szolgálat (IRM) július 24-én az országot sújtó hőhullám miatt. A rendszer húsz évvel ezelőtti bevezetése óta most először váltották narancsról vörösre a készültséget. Ezt megelőzően tavaly nyáron regisztráltak 38,8 Celsius-fokos melegrekordot. Az országban száznál is többel haltak meg, mint az előző évek azonos időszakában, a különbség a szokatlan hőségnek tulajdonítható.
Hasonló a helyzet Hollandiában is. A holland statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint most először mértek 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet az országban. A hivatal friss jelentése szerint Hollandiában legalább négyszázzal többen haltak meg a nyári hőhullám tetőzésekor, július végén, mint az átlagos hőmérsékletű nyári időszak heteiben. A halálozások száma július utolsó hetében közel 3000 volt, vagyis a szokatlan hőség idején nagyjából 15 százalékkal meghaladta az átlagos heteken regisztrált adatokat.
A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók is, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat. Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.
Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.
És ez még nem minden. Akadnak olyanok, még a tudósok között is, akik egyáltalán nem vonják kétségbe, hogy az emberi civilizáció műve a felmelegedés, ám úgy vélik, az utóbbi két évszázad gigantikus szén-dioxid-kibocsátása már most olyan visszafordíthatatlan változásokat indított el, amit semmilyen kibocsátáscsökkentéssel nem tudunk ellensúlyozni – írtuk print kiadásunk néhány héttel ezelőtti számában.
Mennyibe kerül nekünk a felgyorsult globális felmelegedés?
Sokba kerülhet, ha tartani akarjuk magunkat a klímacéljainkhoz. De még többe, ha elengedjük a gyeplőt. Erre int a friss közgazdasági Nobel-díjas is. A leginkább a globális léptékű, habár térben és időben egyenetlen melegedésben és az időjárási extremitások gyarapodásában tetten érhető klímaváltozás nem a jövőnk, hanem a jelenünk - vélekedik az éghajlatkutatók zöme, de a laikusoknak is mindinkább ez a benyomása.
(via MTI)
