A háborúk, a konfliktusok, a természeti katasztrófák és a klímaváltozás miatt jövőre rekordszámú ember szorulhat humanitárius segélyre – közölte Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese szerdán Genfben.
A világszervezet elemzése mintegy 168 millióra becsüli a rászorulók számát, vagyis a világon szinte minden 45. ember érintett.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint az idén 146 millióan szenvedtek szükséget világszerte. A dpa német hírügynökség felidézte, hogy a humanitárius segély nemcsak élelmiszert foglal magában, hanem lakósátrak vagy más szálláshelyek biztosítását, de orvosi ellátást és iskolák üzemeltetését is az erőszak és természeti katasztrófák elől menekülőknek. „A helyzet csak súlyosbodni fog, ha nem foglalkozunk a klímaváltozás következményeivel és a konfliktusok kiváltó okainak kezelésével” – hangsúlyozta Lowcock.
Az ENSZ 109 millió embernek nyújt segítséget, a többieket más nemzetközi szervezetek látják el vagy bilaterális segítségnyújtás keretében kapnak támogatást. Ehhez mintegy 29 milliárd dollár (9 ezer milliárd forint) kell 2020-ban. Idén hasonló nagyságrendű összegre lett volna szükség. 2019 novemberéig ebből 16 milliárd dollár gyűlt össze. Ez rekordmennyiség, de így is csak a kiadások 55 százalékát fedezte.
„Az ENSZ és partnerei világszerte emberek millióinak nyújtanak életmentő segítséget évről-évre” –hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár. „Felszólítok mindenkit arra, hogy segítsen megbirkóznunk a humanitárius kihívásokkal, amelyek 2020-ban várnak ránk” – fűzte hozzá.
A világon 53 ország lakói vannak rászorulva humanitárius segélyre. A legnagyobb igény a támogatásra a polgárháborús Jemenben és Szíriában, illetve a 2018 óta több mint 2200 életet követelő ebolajárvánnyal küzdő Kongóban van.
MTI
(Borítóképünk illusztráció. Forrás: Unsplash.com)
Rossz és még rosszabb klímaforgatókönyvek
A hírek már régóta az üvegházhatású gázok növekvő ütemű kibocsátásáról és annak a globális éghajlatra gyakorolt hatásáról szólnak. A kibocsátás napjainkban is egyre nő, de a legrosszabb forgatókönyvek nem mindig teljesülnek be. Modelljeikben a kutatók azt próbálják számszerűsíteni, hogy mindennek milyen hatása lesz a globális átlaghőmérsékletekre, és közben azt mérlegelik, hogyan tudnánk a még kezelhetőnek tekintett hőmérséklet-növekedési határokon belül maradni.
