Érik a negyedik hullám a szomszédban

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. augusztus 10.

Katasztrófa

Romániában vészesen emelkedik a fertőzöttek száma.

Romániában kedden, május vége után először ismét meghaladta a háromszázat az egy nap alatt diagnosztizált újabb koronavírus-fertőzöttek száma. A stratégiai kommunikációs törzs keddi jelentésében szereplő 312 új fertőzött 67 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. A járvány leginkább Bukarestben, a fővárost övező Ilfov megyében, illetve Kolozs, Iasi és Suceava megyében terjed.

Az országban másfél hónapos stagnálás után július közepén kezdett ismét gyorsulni a fertőzés üteme, azóta az esetszámok ötszörösükre emelkedtek. A járvány gyorsulása immár a kórházakban is megmutatkozik: egy hónap alatt megháromszorozódott - 664-re növekedett - a kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek, illetve 30-ról 86-ra emelkedett az intenzív terápián ápolt súlyos betegek száma.

A keddi jelentésben négy újabb halálos áldozat szerepel. A járvány újabb hulláma múlt héten kezdete éreztetni hatását az elhalálozások terén, amikor az előző hetekhez képest háromszorosára ugrott az áldozatok száma.

A 19,3 milliós Romániában eddig 1 millió 85 ezer embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, közülük 34 ezer meghalt. Az országban 5 millió 78 ezer ember olttatta be magát, ez a jogosult - 12 év feletti - lakosság mintegy 30 százalékát teszi ki.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.