G20: 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a felmelegedést

  • narancs.hu
  • 2021. október 31.

Katasztrófa

Legalábbis erről állapodtak meg a gazdasági nagyhatalmak. 

Megállapodtak a római csúcstalálkozójukon vasárnap elfogadandó záróközlemény szövegében G20-csoport vezetői. A 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport egyebek mellett abban is egyetértett, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést.     

Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a G20-csoport megerősíti a párizsi klímaegyezményben lefektetett célkitűzést,

„jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza.”

„Az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés megőrzése jelentős és hatékony lépéseket és kötelezettségvállalásokat igényel minden ország részéről”. A megállapodás hangneme szigorúbb, mint a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményé – közölték a tárgyalásokon részt vevő diplomaták az AFP-vel.

G20-cs?cstal?lkoz? Olaszorsz?gban

 
A 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságot, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-országcsoport kétnapos római csúcstalálkozóján részt vevő vezetők pénzérméket dobnak a Trevi-kútba a tanácskozás második napján, 2021. október 31-én.
Fotó: Gregorio Borgia / MTI/AP
 

A párizsi egyezmény célja az általános felmelegedés szintjének az ipari forradalom előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok - lehetőség szerint 1,5 Celsius-fok alatt tartása, azóta ez utóbbi célkitűzés vált elsődlegessé. Nem kormányzati szervezetek szerint a fő tét annak ismerete, milyen konkrét eszközöket vállalnak az egyes országok a célkitűzés betartása érdekében, amiről gyakran nem szívesen nyilatkoznak.

Az aláíró országok új kötelezettségvállalásait nyilvántartó ENSZ legutóbbi felmérése szerint ugyanis a világ továbbra is a „katasztrofális” plusz 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, illetve jobbik esetben a +2,2 Celsius-fok felé, ha figyelembe veszik az évszázad közepére vállalt, gyakran „homályos” karbonsemlegességi ígéreteket is.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményban az üveghatású gázok kibocsátása, illetve elnyelése közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzés az évszázad második felére vonatkozóan szerepel. Az ENSZ nyomására egyre több ország vállalja a karbonsemlegességet, a legtöbbjük 2050-i határidővel, néhányan 2060-ra, illetve 2045-re. Kína és Oroszország például 2060-ot tűzte ki célul, Ausztrália és Franciaország pedig 2050-et. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 57 százalékát képviselő 49 ország – közöttük az Európai Unió összes tagállama és az Egyesült Államok – tett hivatalosan ilyen kötelezettségvállalást.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.