Hatalmas tűz pusztított a brazil filmintézet raktárában

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. július 30.

Katasztrófa

Az elmúlt években két másik brazil kulturális intézet is súlyos károkat szenvedett.

Tűzvész pusztított csütörtökön a brazil filmintézet, a Cinemateca Sao Pauló-i raktárában, ahol mintegy 2000 filmet és dokumentumokat tárolnak. A tűzoltóság 15 tűzoltóautóval, 50 emberrel igyekezett az épület minél nagyobb részét megmenteni a lángoktól.

A Cinemateca őrzi Dél-Amerika legnagyobb filmgyűjteményét, ezek között cellulóz-nitrát szalagok is vannak, amelyek rendkívül gyúlékonyak. A raktárban tárolt filmek nem az eredeti kópiák, hanem mozis bemutatásra szánt másolatok - mondták el az illetékesek. Arról egyelőre nem tudtak tájékoztatni, hogy hány film esett a tűz áldozatául.

De ne ma mostani az intézményt sújzó első súlyos kár: tavaly a raktár egy részét áradás rongálta meg, 2016-ban pedig a Cinemateca a város másik részébe költöztetett székhelyén szintén tűz pusztított.

Az ügyészek már egy tavaly benyújtott keresetben figyelmeztettek arra, hogy a Cinemateca raktára tűzveszélyes, és azzal vádolták meg a szövetségi kormányt, hogy elhanyagolta az épület karbantartását. A dokumentumban az is szerepelt, hogy késedelmesen fizették ki az intézet közüzemi számláit és a dolgozók béreit. Áprilisban a Cinemateca dolgozói nyílt levelet írtak, amelyben bírálták az intézmény bezárását, és követelték, hogy nyolc hónap után nyissák meg újra.

Sao Paulo állam kormányzója, Joao Doria, Jair Bolsonaro elnök politikai ellenlábasa a közösségi médiában a tüzet az ország kultúrája elleni bűncselekménynek nevezte. A brazil kulturális tárca e-mailben fejezte ki sajnálkozását a tűz miatt, és felkérte a szövetségi rendőrséget az ügy kivizsgálására. Azt írták, fontosnak tartják az intézmény fenntartását, és ezt igazolja az is, hogy a légkondicionáló-rendszeren egy hónapja végeztek teljes karbantartást.

Az elmúlt években két másik brazil kulturális intézet is súlyos károkat szenvedett. 2018-ban leégett a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeum. 2015-ben pedig Sao Paulóban lett lángok martaléka a Portugál Nyelv Múzeuma.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. Szerzői jogi okokból ez a terv nem valósulhatott meg, külön-külön azonban mindhárom dráma megjelent. A most kiadott gyűjteményes kötetben az Asztalizene és a Jeremiás… mellett két későbbi dráma, az Epifánia királynő (2017) és a szerző halála előtt nem sokkal született címadó mű, a Szodomában kövérebb a fű (2019) olvasható.

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.