Kásler és Orbán szavai alapján nem lesz elég intenzíves ágy

  • narancs.hu
  • 2020. november 17.

Katasztrófa

Kásler szerint december 10-ére körülbelül 5 ezer intenzíves ágyra lesz szükség.

Az InfoRádióban beszélt arról Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, hogy az eddig vártnál jóval több kórházi és intenzíves ágyra lesz majd szükség decemberben.

A miniszter azt mondta, a jelenlegi ismeretek szerint a következő két hétben a fertőzések tovább fognak emelkedni, ami azt vetíti előre, hogy

szükség lesz további infektológiai és intenzív ágyak mobilizálásra, ami december 10. környékén 27–30 ezer infektológiai és körülbelül 5 ezer intenzív ágyat jelent majd.

Azt is mondta, hogy mindehhez kellenek majd megfelelő műszerek, eszközök, laboratóriumi felszerelések, de elsősorban szakképzett személyzet, és hogy a az egészségügy egésze jelentős kihívás előtt áll.

A Kásler által említett számok alapján mindenesetre december 10-ére nem lesz elég intenzíves és kórházi ágy, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis hétfőn egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy lélegeztetőgépen, intenzív ágyon 582 covidos beteget ápolnak, és ezen kvül még 1634 szabad intenzíves ágy áll rendelkezésre, valamint 13 049 nem intenzíves szabad kórházi ágy.

Ugyanezt a parlamentben is elismételte később, ahol azt is hozzátette, hogy a kórházakban jelenleg 7236 covidos beteg a kórházakban, valamint további 1946 gyanús fertőzött, aki még nem igazolt.

Orbán szavaiból mindenesetre az derült ki, hogy covidos betegek ellátására összesen 22 231 kórházi ágy áll rendelkezésre, illetve 2 216 intenzíves ágy, ám mindkét szám jóval kevesebb annál, mint amit Kásler kedden előrejelzett.

Az nem derült ki, hogy az Orbán által említett számok a magyar egészségügy végső kapacitását jelentik, vagy csak az eddig a védekezésbe bevont kórházak kapacitásait, a parlamentben ugyanis azt is megemlítette, hogy a védekezésbe eddig a több mint 100 kórházból 78-at vontak be.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.