„Túl leszünk rajta” – Még mindig csak nagyon keveset tudunk a koronavírusról

  • BM
  • 2020. november 14.

Katasztrófa

Kemenesi Gábor virológus értékelte a járványhelyzetet.

„Hogy miért veszélyes ez a vírus? Mert nagyon sokszor kell azt mondanunk, hogy nem tudjuk, miért. Csak látjuk, hogy így van” – mondta Kemenesi Gábor Junior Prima Primissima díjas virológus a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) Tények és tévhitek című online konferenciáján. Beszélgetőpartnere Joós Andrea tudománykommunikációs szakember volt.

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa szerint azzal tudunk magunkon segíteni a legtöbbet, hogy „hallgatunk a kezelőorvosokra”. Nagyon keveset tudunk a vírusról, a megfelelő protokollok még nem alakultak ki. „Ez nem olyan dolog, amit elintézünk egy-két tabival” – mondta.

Van a populációnak egy jól meghatározott rétege, akik súlyos kockázati csoportba sorolandók; ők a keringési panasszal rendelkezők, a túlsúlyosak, a cukorbetegek, és természetesen az életkorral nőnek a krónikus panaszoknak a száma, kiterjedtsége és mértéke. Azok is kockázati csoportba tartoznak, akik kisbabát várnak; részleges kutatások alapján az első és második trimeszterben lévőkre jelent komolyabb veszélyt a vírus, viszont a babába nem megy át. Az anyatejezést sem kell abbahagyni, mert nem ürítődik át az anyatejbe.

Hozzátette, azon túl, hogy nem tisztázottak a „nem ismerésből” fakadó kockázatok, a hosszútávú mellékhatások, a kórházba kerülési aránya a koronavírusnak a tízszerese az infuenzához képest, ami bármelyik fejlett ország egészségügyi kapacitását komolyan befolyásolhatja.

false

 

Screenshot/YouTube

 

Mutálódik

Kemenesi a beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy hallgatni kell az orvosokra, mert jelenleg nincs koronavírus elleni tabletta. Akinek jó a fizikuma, az immunrendszere, azok nagy százalékban megússzák a járványt, a kivételes eseteket genetikai faktorok határozzák meg.

Hozzátette, a járvány során a legtöbb ember nem fertőz meg másokat, viszont van egy kevés ember, akik sokakat képesek, ők a „szuperfertőzők” – a két csoport 80 - 20 százalékban oszlik meg. A koronavírus mutálódik, de nem lehet ezt az influenza mutálódásához hasonlítani, mert teljesen máshogy épül fel a két vírus. Ennek a vakcina szempontjából van jelentősége, viszont nem kell aggódni attól, hogy egy mutálódás esetén nem lesz oltóanyag, ugyanis amikor már rendelkezünk a megfelelő technológiával, akkor azt módosítani, átalakítani „nem egy olyan nagy dolog”.

Az újrafertőződésről azt mondta, jelenleg nincs megfelelő mennyiségű adatunk erről, mert például az is lehet, hogy a tünetmentes újrafertőződéseket nem ismerjük fel.

2021 a kilábalás éve

„A vakcina sosem arról szól, hogy mennyire erős és fiatal vagyok. Hanem, hogy ne adjam tovább a szomszéd néninek” – mondta Kemenesi, utalva ezzel arra, hogy amikor lesz elérhető oltóanyag, mindenki oltassa be magát. A vakcinagyártásról azt mondta, hogy egy jól dokumentált, transzparens folyamatról van szó, a közelmúltban felröppent hírek nagyon kedvezőek. Ha nem is ad egy oltóanyag olyan védelmet, hogy a vírus „lepattan” rólunk, de a segítségével át tudjuk vészelni a betegséget, ami önmagában is óriási dolog.

Leszögezte, ma már mindenhol ott a vírus, ahol ember van, ami azt jelenti, hogy velünk marad – az a kérdés, hogy miként. Elképzelhető, hogy „náthavírussá szelídül”, amennyiben a populáció hozzászokik. De az sem kizárt, hogy megmarad velünk jelenlegi formájában és akkor küzdenünk kell vele.

2021 a különböző oltóanyagokról és az egészségügyi kilábalásról szól majd, arról, hogy már meg tudjuk védeni a veszélyeztettebbeket, így kevesebben kerülnek kórházba. Reméli, hogy a mostani helyzetből tanul a társadalom, és például az influenza szezon során is fognak az emberek maszkot viselni.

Szerinte a mindennapokban is alkalmazkodni kell, például ha lehetőségünk van rá, akkor vásároljunk nagyobb tételekben, hogy ne kelljen mindennap boltba járni. Kemenesit kifejezetten felbosszantotta, ahogyan a „bulinegyedben” viselkedtek az emberek a korlátozásokat megelőző utolsó napon csak azért, hogy még egyszer kiszórakozzák magukat „A legtöbb, amit tehetünk, hogy vigyázunk egymásra. Ennyire egyszerű. Túl leszünk rajta, jó eséllyel jővőre” – mondta.

A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.