„Túl leszünk rajta” – Még mindig csak nagyon keveset tudunk a koronavírusról

  • BM
  • 2020. november 14.

Katasztrófa

Kemenesi Gábor virológus értékelte a járványhelyzetet.

„Hogy miért veszélyes ez a vírus? Mert nagyon sokszor kell azt mondanunk, hogy nem tudjuk, miért. Csak látjuk, hogy így van” – mondta Kemenesi Gábor Junior Prima Primissima díjas virológus a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) Tények és tévhitek című online konferenciáján. Beszélgetőpartnere Joós Andrea tudománykommunikációs szakember volt.

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa szerint azzal tudunk magunkon segíteni a legtöbbet, hogy „hallgatunk a kezelőorvosokra”. Nagyon keveset tudunk a vírusról, a megfelelő protokollok még nem alakultak ki. „Ez nem olyan dolog, amit elintézünk egy-két tabival” – mondta.

Van a populációnak egy jól meghatározott rétege, akik súlyos kockázati csoportba sorolandók; ők a keringési panasszal rendelkezők, a túlsúlyosak, a cukorbetegek, és természetesen az életkorral nőnek a krónikus panaszoknak a száma, kiterjedtsége és mértéke. Azok is kockázati csoportba tartoznak, akik kisbabát várnak; részleges kutatások alapján az első és második trimeszterben lévőkre jelent komolyabb veszélyt a vírus, viszont a babába nem megy át. Az anyatejezést sem kell abbahagyni, mert nem ürítődik át az anyatejbe.

Hozzátette, azon túl, hogy nem tisztázottak a „nem ismerésből” fakadó kockázatok, a hosszútávú mellékhatások, a kórházba kerülési aránya a koronavírusnak a tízszerese az infuenzához képest, ami bármelyik fejlett ország egészségügyi kapacitását komolyan befolyásolhatja.

false

 

Screenshot/YouTube

 

Mutálódik

Kemenesi a beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy hallgatni kell az orvosokra, mert jelenleg nincs koronavírus elleni tabletta. Akinek jó a fizikuma, az immunrendszere, azok nagy százalékban megússzák a járványt, a kivételes eseteket genetikai faktorok határozzák meg.

Hozzátette, a járvány során a legtöbb ember nem fertőz meg másokat, viszont van egy kevés ember, akik sokakat képesek, ők a „szuperfertőzők” – a két csoport 80 - 20 százalékban oszlik meg. A koronavírus mutálódik, de nem lehet ezt az influenza mutálódásához hasonlítani, mert teljesen máshogy épül fel a két vírus. Ennek a vakcina szempontjából van jelentősége, viszont nem kell aggódni attól, hogy egy mutálódás esetén nem lesz oltóanyag, ugyanis amikor már rendelkezünk a megfelelő technológiával, akkor azt módosítani, átalakítani „nem egy olyan nagy dolog”.

Az újrafertőződésről azt mondta, jelenleg nincs megfelelő mennyiségű adatunk erről, mert például az is lehet, hogy a tünetmentes újrafertőződéseket nem ismerjük fel.

2021 a kilábalás éve

„A vakcina sosem arról szól, hogy mennyire erős és fiatal vagyok. Hanem, hogy ne adjam tovább a szomszéd néninek” – mondta Kemenesi, utalva ezzel arra, hogy amikor lesz elérhető oltóanyag, mindenki oltassa be magát. A vakcinagyártásról azt mondta, hogy egy jól dokumentált, transzparens folyamatról van szó, a közelmúltban felröppent hírek nagyon kedvezőek. Ha nem is ad egy oltóanyag olyan védelmet, hogy a vírus „lepattan” rólunk, de a segítségével át tudjuk vészelni a betegséget, ami önmagában is óriási dolog.

Leszögezte, ma már mindenhol ott a vírus, ahol ember van, ami azt jelenti, hogy velünk marad – az a kérdés, hogy miként. Elképzelhető, hogy „náthavírussá szelídül”, amennyiben a populáció hozzászokik. De az sem kizárt, hogy megmarad velünk jelenlegi formájában és akkor küzdenünk kell vele.

2021 a különböző oltóanyagokról és az egészségügyi kilábalásról szól majd, arról, hogy már meg tudjuk védeni a veszélyeztettebbeket, így kevesebben kerülnek kórházba. Reméli, hogy a mostani helyzetből tanul a társadalom, és például az influenza szezon során is fognak az emberek maszkot viselni.

Szerinte a mindennapokban is alkalmazkodni kell, például ha lehetőségünk van rá, akkor vásároljunk nagyobb tételekben, hogy ne kelljen mindennap boltba járni. Kemenesit kifejezetten felbosszantotta, ahogyan a „bulinegyedben” viselkedtek az emberek a korlátozásokat megelőző utolsó napon csak azért, hogy még egyszer kiszórakozzák magukat „A legtöbb, amit tehetünk, hogy vigyázunk egymásra. Ennyire egyszerű. Túl leszünk rajta, jó eséllyel jővőre” – mondta.

A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.