„Túl leszünk rajta” – Még mindig csak nagyon keveset tudunk a koronavírusról

  • BM
  • 2020. november 14.

Katasztrófa

Kemenesi Gábor virológus értékelte a járványhelyzetet.

„Hogy miért veszélyes ez a vírus? Mert nagyon sokszor kell azt mondanunk, hogy nem tudjuk, miért. Csak látjuk, hogy így van” – mondta Kemenesi Gábor Junior Prima Primissima díjas virológus a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) Tények és tévhitek című online konferenciáján. Beszélgetőpartnere Joós Andrea tudománykommunikációs szakember volt.

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa szerint azzal tudunk magunkon segíteni a legtöbbet, hogy „hallgatunk a kezelőorvosokra”. Nagyon keveset tudunk a vírusról, a megfelelő protokollok még nem alakultak ki. „Ez nem olyan dolog, amit elintézünk egy-két tabival” – mondta.

Van a populációnak egy jól meghatározott rétege, akik súlyos kockázati csoportba sorolandók; ők a keringési panasszal rendelkezők, a túlsúlyosak, a cukorbetegek, és természetesen az életkorral nőnek a krónikus panaszoknak a száma, kiterjedtsége és mértéke. Azok is kockázati csoportba tartoznak, akik kisbabát várnak; részleges kutatások alapján az első és második trimeszterben lévőkre jelent komolyabb veszélyt a vírus, viszont a babába nem megy át. Az anyatejezést sem kell abbahagyni, mert nem ürítődik át az anyatejbe.

Hozzátette, azon túl, hogy nem tisztázottak a „nem ismerésből” fakadó kockázatok, a hosszútávú mellékhatások, a kórházba kerülési aránya a koronavírusnak a tízszerese az infuenzához képest, ami bármelyik fejlett ország egészségügyi kapacitását komolyan befolyásolhatja.

false

 

Screenshot/YouTube

 

Mutálódik

Kemenesi a beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy hallgatni kell az orvosokra, mert jelenleg nincs koronavírus elleni tabletta. Akinek jó a fizikuma, az immunrendszere, azok nagy százalékban megússzák a járványt, a kivételes eseteket genetikai faktorok határozzák meg.

Hozzátette, a járvány során a legtöbb ember nem fertőz meg másokat, viszont van egy kevés ember, akik sokakat képesek, ők a „szuperfertőzők” – a két csoport 80 - 20 százalékban oszlik meg. A koronavírus mutálódik, de nem lehet ezt az influenza mutálódásához hasonlítani, mert teljesen máshogy épül fel a két vírus. Ennek a vakcina szempontjából van jelentősége, viszont nem kell aggódni attól, hogy egy mutálódás esetén nem lesz oltóanyag, ugyanis amikor már rendelkezünk a megfelelő technológiával, akkor azt módosítani, átalakítani „nem egy olyan nagy dolog”.

Az újrafertőződésről azt mondta, jelenleg nincs megfelelő mennyiségű adatunk erről, mert például az is lehet, hogy a tünetmentes újrafertőződéseket nem ismerjük fel.

2021 a kilábalás éve

„A vakcina sosem arról szól, hogy mennyire erős és fiatal vagyok. Hanem, hogy ne adjam tovább a szomszéd néninek” – mondta Kemenesi, utalva ezzel arra, hogy amikor lesz elérhető oltóanyag, mindenki oltassa be magát. A vakcinagyártásról azt mondta, hogy egy jól dokumentált, transzparens folyamatról van szó, a közelmúltban felröppent hírek nagyon kedvezőek. Ha nem is ad egy oltóanyag olyan védelmet, hogy a vírus „lepattan” rólunk, de a segítségével át tudjuk vészelni a betegséget, ami önmagában is óriási dolog.

Leszögezte, ma már mindenhol ott a vírus, ahol ember van, ami azt jelenti, hogy velünk marad – az a kérdés, hogy miként. Elképzelhető, hogy „náthavírussá szelídül”, amennyiben a populáció hozzászokik. De az sem kizárt, hogy megmarad velünk jelenlegi formájában és akkor küzdenünk kell vele.

2021 a különböző oltóanyagokról és az egészségügyi kilábalásról szól majd, arról, hogy már meg tudjuk védeni a veszélyeztettebbeket, így kevesebben kerülnek kórházba. Reméli, hogy a mostani helyzetből tanul a társadalom, és például az influenza szezon során is fognak az emberek maszkot viselni.

Szerinte a mindennapokban is alkalmazkodni kell, például ha lehetőségünk van rá, akkor vásároljunk nagyobb tételekben, hogy ne kelljen mindennap boltba járni. Kemenesit kifejezetten felbosszantotta, ahogyan a „bulinegyedben” viselkedtek az emberek a korlátozásokat megelőző utolsó napon csak azért, hogy még egyszer kiszórakozzák magukat „A legtöbb, amit tehetünk, hogy vigyázunk egymásra. Ennyire egyszerű. Túl leszünk rajta, jó eséllyel jővőre” – mondta.

A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.