„Túl leszünk rajta” – Még mindig csak nagyon keveset tudunk a koronavírusról

  • BM
  • 2020. november 14.

Katasztrófa

Kemenesi Gábor virológus értékelte a járványhelyzetet.

„Hogy miért veszélyes ez a vírus? Mert nagyon sokszor kell azt mondanunk, hogy nem tudjuk, miért. Csak látjuk, hogy így van” – mondta Kemenesi Gábor Junior Prima Primissima díjas virológus a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) Tények és tévhitek című online konferenciáján. Beszélgetőpartnere Joós Andrea tudománykommunikációs szakember volt.

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa szerint azzal tudunk magunkon segíteni a legtöbbet, hogy „hallgatunk a kezelőorvosokra”. Nagyon keveset tudunk a vírusról, a megfelelő protokollok még nem alakultak ki. „Ez nem olyan dolog, amit elintézünk egy-két tabival” – mondta.

Van a populációnak egy jól meghatározott rétege, akik súlyos kockázati csoportba sorolandók; ők a keringési panasszal rendelkezők, a túlsúlyosak, a cukorbetegek, és természetesen az életkorral nőnek a krónikus panaszoknak a száma, kiterjedtsége és mértéke. Azok is kockázati csoportba tartoznak, akik kisbabát várnak; részleges kutatások alapján az első és második trimeszterben lévőkre jelent komolyabb veszélyt a vírus, viszont a babába nem megy át. Az anyatejezést sem kell abbahagyni, mert nem ürítődik át az anyatejbe.

Hozzátette, azon túl, hogy nem tisztázottak a „nem ismerésből” fakadó kockázatok, a hosszútávú mellékhatások, a kórházba kerülési aránya a koronavírusnak a tízszerese az infuenzához képest, ami bármelyik fejlett ország egészségügyi kapacitását komolyan befolyásolhatja.

false

 

Screenshot/YouTube

 

Mutálódik

Kemenesi a beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy hallgatni kell az orvosokra, mert jelenleg nincs koronavírus elleni tabletta. Akinek jó a fizikuma, az immunrendszere, azok nagy százalékban megússzák a járványt, a kivételes eseteket genetikai faktorok határozzák meg.

Hozzátette, a járvány során a legtöbb ember nem fertőz meg másokat, viszont van egy kevés ember, akik sokakat képesek, ők a „szuperfertőzők” – a két csoport 80 - 20 százalékban oszlik meg. A koronavírus mutálódik, de nem lehet ezt az influenza mutálódásához hasonlítani, mert teljesen máshogy épül fel a két vírus. Ennek a vakcina szempontjából van jelentősége, viszont nem kell aggódni attól, hogy egy mutálódás esetén nem lesz oltóanyag, ugyanis amikor már rendelkezünk a megfelelő technológiával, akkor azt módosítani, átalakítani „nem egy olyan nagy dolog”.

Az újrafertőződésről azt mondta, jelenleg nincs megfelelő mennyiségű adatunk erről, mert például az is lehet, hogy a tünetmentes újrafertőződéseket nem ismerjük fel.

2021 a kilábalás éve

„A vakcina sosem arról szól, hogy mennyire erős és fiatal vagyok. Hanem, hogy ne adjam tovább a szomszéd néninek” – mondta Kemenesi, utalva ezzel arra, hogy amikor lesz elérhető oltóanyag, mindenki oltassa be magát. A vakcinagyártásról azt mondta, hogy egy jól dokumentált, transzparens folyamatról van szó, a közelmúltban felröppent hírek nagyon kedvezőek. Ha nem is ad egy oltóanyag olyan védelmet, hogy a vírus „lepattan” rólunk, de a segítségével át tudjuk vészelni a betegséget, ami önmagában is óriási dolog.

Leszögezte, ma már mindenhol ott a vírus, ahol ember van, ami azt jelenti, hogy velünk marad – az a kérdés, hogy miként. Elképzelhető, hogy „náthavírussá szelídül”, amennyiben a populáció hozzászokik. De az sem kizárt, hogy megmarad velünk jelenlegi formájában és akkor küzdenünk kell vele.

2021 a különböző oltóanyagokról és az egészségügyi kilábalásról szól majd, arról, hogy már meg tudjuk védeni a veszélyeztettebbeket, így kevesebben kerülnek kórházba. Reméli, hogy a mostani helyzetből tanul a társadalom, és például az influenza szezon során is fognak az emberek maszkot viselni.

Szerinte a mindennapokban is alkalmazkodni kell, például ha lehetőségünk van rá, akkor vásároljunk nagyobb tételekben, hogy ne kelljen mindennap boltba járni. Kemenesit kifejezetten felbosszantotta, ahogyan a „bulinegyedben” viselkedtek az emberek a korlátozásokat megelőző utolsó napon csak azért, hogy még egyszer kiszórakozzák magukat „A legtöbb, amit tehetünk, hogy vigyázunk egymásra. Ennyire egyszerű. Túl leszünk rajta, jó eséllyel jővőre” – mondta.

A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.