Leszállás közben felborult egy utasszállító gép a torontói reptéren

  • narancs.hu
  • 2025. február 18.

Katasztrófa

A balesetben többen megsérültek, de nincs halálos áldozat.

Senki nem halt meg, de többen kórházba kerültek, miután a torontói repülőtéren leszállás közben balesetet szenvedett egy utasszállító repülőgép. Az MTI összefoglalója szerint Deborah Flint, a Toronto környéki repülőtereket üzemeltető társaság vezérigazgatója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Delta Airlines Minneapolis felől érkező járatának utasai és a legénység tagjai közül mindenkit kimentettek, többen megsérültek, de senki nincs válságos állapotban. A gépen 76 utas és 4 fős személyzet tartózkodott, a sérültek száma 18.

A vizsgálat idejére a torontói Pearson repülőtér, Kanada legforgalmasabb légikikötőjének két kifutópályáját zárva tartják, ezért a következő napokban lehetnek fennakadások. Az incidens körülményeinek vizsgálatát a kanadai közlekedésbiztonsági bizottság vezeti, amelyet kiegészít az Egyesült Államok Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottságának nyomozócsoportja. Az előzetes tájékoztatás szerint a repülőgép helyi idő szerint délután 2 óra után 10 perccel kapott engedélyt a leszállásra, 5 perccel később azonban

landolás közben megbillent és megfordult, majd a hátán ért földet a jeges, havas kifutópályán, a baleset közben a pedig elveszítette a jobb szárnyát.

A térségben erős volt a szél, óránkénti 65 kilométeres sebességű lökésekkel. A Delta Airlines Minneapolis–Toronto regionális járatát a nagy légiközlekedési társaság egy leányvállalata, az Endeavor Airlines üzemeltette. A balesetet szenvedett gép a Bombardier által fejlesztett, és rendkívül elterjedt CRJ-900-as volt.

Az újabb baleset január vége óta a negyedik súlyosabb légi incidens volt amerikai érintettséggel. Január 29-én, Washington belföldi repülőterének közelében a Potomac folyó fölött ütközött össze egy utasszállító és egy katonai helikopter, amelynek következtében 67-en vesztették életüket. Két nappal később Philadelphiában nem sokkal felszállás után egy orvosi kisrepülőgép zuhant egy forgalmas városi sugárútra, itt összesen hét ember halt meg, február elején pedig Alaszkában egy helyi járat zuhant a tengeri jégre, ahol 10 ember vesztette életét.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.