Nem most először került a teljes pusztulás közelébe a Notre-Dame

  • B. Papp Máté
  • 2019. április 17.

Katasztrófa

A székesegyházon sokat kellett dolgozni, hogy a mostani tűz előtti állapotáig eljusson, ráadásul két világháborút is megélt.

Hétfő este tűz ütött ki a Párizs szívében található Notre-Dame székesegyházban, amelynek következtében számos felbecsülhetetlen értékű ereklye veszett oda.

„Ez a katasztrófa lehet a legnagyobb, amit a katedrális a francia forradalom óta átélt” - nyilatkozta Laurent Ferri, a Cornell Egyetem kurátora a Time magazinnak. Mint fogalmazott, a világ egyik legismertebb nevezetességének a pusztulása mindig megdöbbentő, a Notre-Dame-ban kiütött tűzvész az egész világnak szívszorító perceket okozott, ha figyelembe vesszük a szerepét a nemzeti és a nemzetközi örökségben. „Ez nem csak egy épület, hanem egy olyan hely, amely rendkívül fontos a kollektív emlékezet és az identitás szempontjából” - fogalmazott.

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában

Fotó: Wikipédia

Politikai és gazdasági jelentőség

A Szajna közepén található természetes szigetre (Cité-sziget) még a 6. században szállítottak először köveket, viszont a templomot, amit megépítettek, a 9. században a normannok ledöntöttek. Az újjáépített katedrális túlélte a következő három századot, azonban a XII. század közepére túl szűknek bizonyult, a hívők rosszul lettek a tolongástól. Ezért a következő századokban kibővítették, míg végül meg nem született az az épületegyüttes, amit ma ismerünk.

Stephen Murray, a Columbiai Egyetem professzora, a középkori művészettörténet szakértője szerint, a Notre-Dame megépülése lökést adott a XII. század gótikus építészeti forradalomnának. Laurent Ferri, a Cornvell Egyetem munkatársa szerint a székesegyház építése azt bizonyította, hogy Párizs igazi gazdasági és politikai fővárossá, centummá növekedett. A Notre-Dame jelentőségét az is bizonyítja, hogy beiktatási szertartásoknak adott otthont, például 1804-ben a székesegyházban koronázták császárnak Napóleont.

Ugyanakkor nem a mostani tűzvész az első, amikor a katedrális a megsemmisülés közelébe került.

A Note-Dam egy korábbi képen

A Note-Dame korábbi képeken

Fotó: MTI/AP/Lionel Cironneau (lent) és Kamil Zihnioglu

Viszontagságok viszontagságok hátán

A 16. században protestánsok egy csoportja megrohamozta a templomot és megrongáltak számos szobrot, mert hitük szerint tilos a bálványimádat. Azt hitték, a szobrok francia királyokat ábrázolnak, holott bibiliai királyokról mintázták őket. Régészek 1977-ben megtalálták a hiányzó darabokat és helyreállították a károkat.

A tetőt, amelyet hétfőn felperzselt a tűz, eredetileg 5000 tölgyfából készítették, a tornyot, amely pedig összedőlt, 1786-ban mr eltávolították egyszer, mert nem volt elég stabil, és csak 1860-ban, III. Napóleon uralkodásának idején építették újra. Hasonlóképp jártak el a népszerű vízköpőkkel is, amelyek ugyancsak megsérülhettek a mostani tűzben: a 19. században leszedték, hogy felújítsák őket.

A híres vízköpők

A híres vízköpők

Fotó: Wikipédia

A Notre-Dame a francia forradalom (1789 – 1799) alatt élte a legnehezebb időszakát, hiszen majdnem teljesen elpusztult: a forradalmárok a katedrálist bezárták, rendszeresen fosztogatták. Darabjait építőanyagként akarták kiárusítani, a homlokzaton lévő szobrokat lefejezték, sőt, egy ideig élelmiszerraktárnak használták az épületet.

Miután a Reims-székesegyház elégett az első világháborúban, a párizsi érsek 1935-ben különböző ereklyéket dugott el a párizsi katedrális tornyába, mert attól tartott, újabb háború közeleg, és félt attól, hogy újabb templomok pusztulhatnak el Franciaországban. Szerencsére a Notre-Dame túlélte mindkét világháborút, a harangjait ünneplésképpen szokták kongatni azért, hogy megemlékezzenek az I. világháború végéről, valamint Párizs 1944-es felszabadulásáról.

Vicot Hugo tudta a Notre-Dame jelentőségét

Stephen Murray szerint örvendetes, hogy van szándék a Notre-Dame felújítására, mert bár a pusztítás óriási, de már a tűz előtt is nagyon rossz állapotban volt a székesegyház, iszonyatosan elhanyagolták.

Már 1931-ben Victor Hugo, A párizsi Notre-Dame-i toronyőr című könyv szerzője is rossz állapotokról írt, egyben hangsúlyozta a székesegyház megőrzésének a fontosságát „ez a tiszteletreméltő emlékmű nem csak az ország, hanem a művészet és a tudomány történelmének is fontos része” – fogalmazott.

Megmenekülhet a nyugati világ egyik szimbóluma, a Notre–Dame: emberfeletti munkát végeztek a tűzoltók

Sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól - közölte hétfőn késő este a francia tűzoltóság egyik vezetője.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”