Nem most először került a teljes pusztulás közelébe a Notre-Dame

  • B. Papp Máté
  • 2019. április 17.

Katasztrófa

A székesegyházon sokat kellett dolgozni, hogy a mostani tűz előtti állapotáig eljusson, ráadásul két világháborút is megélt.

Hétfő este tűz ütött ki a Párizs szívében található Notre-Dame székesegyházban, amelynek következtében számos felbecsülhetetlen értékű ereklye veszett oda.

„Ez a katasztrófa lehet a legnagyobb, amit a katedrális a francia forradalom óta átélt” - nyilatkozta Laurent Ferri, a Cornell Egyetem kurátora a Time magazinnak. Mint fogalmazott, a világ egyik legismertebb nevezetességének a pusztulása mindig megdöbbentő, a Notre-Dame-ban kiütött tűzvész az egész világnak szívszorító perceket okozott, ha figyelembe vesszük a szerepét a nemzeti és a nemzetközi örökségben. „Ez nem csak egy épület, hanem egy olyan hely, amely rendkívül fontos a kollektív emlékezet és az identitás szempontjából” - fogalmazott.

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában

Fotó: Wikipédia

Politikai és gazdasági jelentőség

A Szajna közepén található természetes szigetre (Cité-sziget) még a 6. században szállítottak először köveket, viszont a templomot, amit megépítettek, a 9. században a normannok ledöntöttek. Az újjáépített katedrális túlélte a következő három századot, azonban a XII. század közepére túl szűknek bizonyult, a hívők rosszul lettek a tolongástól. Ezért a következő századokban kibővítették, míg végül meg nem született az az épületegyüttes, amit ma ismerünk.

Stephen Murray, a Columbiai Egyetem professzora, a középkori művészettörténet szakértője szerint, a Notre-Dame megépülése lökést adott a XII. század gótikus építészeti forradalomnának. Laurent Ferri, a Cornvell Egyetem munkatársa szerint a székesegyház építése azt bizonyította, hogy Párizs igazi gazdasági és politikai fővárossá, centummá növekedett. A Notre-Dame jelentőségét az is bizonyítja, hogy beiktatási szertartásoknak adott otthont, például 1804-ben a székesegyházban koronázták császárnak Napóleont.

Ugyanakkor nem a mostani tűzvész az első, amikor a katedrális a megsemmisülés közelébe került.

A Note-Dam egy korábbi képen

A Note-Dame korábbi képeken

Fotó: MTI/AP/Lionel Cironneau (lent) és Kamil Zihnioglu

Viszontagságok viszontagságok hátán

A 16. században protestánsok egy csoportja megrohamozta a templomot és megrongáltak számos szobrot, mert hitük szerint tilos a bálványimádat. Azt hitték, a szobrok francia királyokat ábrázolnak, holott bibiliai királyokról mintázták őket. Régészek 1977-ben megtalálták a hiányzó darabokat és helyreállították a károkat.

A tetőt, amelyet hétfőn felperzselt a tűz, eredetileg 5000 tölgyfából készítették, a tornyot, amely pedig összedőlt, 1786-ban mr eltávolították egyszer, mert nem volt elég stabil, és csak 1860-ban, III. Napóleon uralkodásának idején építették újra. Hasonlóképp jártak el a népszerű vízköpőkkel is, amelyek ugyancsak megsérülhettek a mostani tűzben: a 19. században leszedték, hogy felújítsák őket.

A híres vízköpők

A híres vízköpők

Fotó: Wikipédia

A Notre-Dame a francia forradalom (1789 – 1799) alatt élte a legnehezebb időszakát, hiszen majdnem teljesen elpusztult: a forradalmárok a katedrálist bezárták, rendszeresen fosztogatták. Darabjait építőanyagként akarták kiárusítani, a homlokzaton lévő szobrokat lefejezték, sőt, egy ideig élelmiszerraktárnak használták az épületet.

Miután a Reims-székesegyház elégett az első világháborúban, a párizsi érsek 1935-ben különböző ereklyéket dugott el a párizsi katedrális tornyába, mert attól tartott, újabb háború közeleg, és félt attól, hogy újabb templomok pusztulhatnak el Franciaországban. Szerencsére a Notre-Dame túlélte mindkét világháborút, a harangjait ünneplésképpen szokták kongatni azért, hogy megemlékezzenek az I. világháború végéről, valamint Párizs 1944-es felszabadulásáról.

Vicot Hugo tudta a Notre-Dame jelentőségét

Stephen Murray szerint örvendetes, hogy van szándék a Notre-Dame felújítására, mert bár a pusztítás óriási, de már a tűz előtt is nagyon rossz állapotban volt a székesegyház, iszonyatosan elhanyagolták.

Már 1931-ben Victor Hugo, A párizsi Notre-Dame-i toronyőr című könyv szerzője is rossz állapotokról írt, egyben hangsúlyozta a székesegyház megőrzésének a fontosságát „ez a tiszteletreméltő emlékmű nem csak az ország, hanem a művészet és a tudomány történelmének is fontos része” – fogalmazott.

Megmenekülhet a nyugati világ egyik szimbóluma, a Notre–Dame: emberfeletti munkát végeztek a tűzoltók

Sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól - közölte hétfőn késő este a francia tűzoltóság egyik vezetője.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.