Nem most először került a teljes pusztulás közelébe a Notre-Dame

  • B. Papp Máté
  • 2019. április 17.

Katasztrófa

A székesegyházon sokat kellett dolgozni, hogy a mostani tűz előtti állapotáig eljusson, ráadásul két világháborút is megélt.

Hétfő este tűz ütött ki a Párizs szívében található Notre-Dame székesegyházban, amelynek következtében számos felbecsülhetetlen értékű ereklye veszett oda.

„Ez a katasztrófa lehet a legnagyobb, amit a katedrális a francia forradalom óta átélt” - nyilatkozta Laurent Ferri, a Cornell Egyetem kurátora a Time magazinnak. Mint fogalmazott, a világ egyik legismertebb nevezetességének a pusztulása mindig megdöbbentő, a Notre-Dame-ban kiütött tűzvész az egész világnak szívszorító perceket okozott, ha figyelembe vesszük a szerepét a nemzeti és a nemzetközi örökségben. „Ez nem csak egy épület, hanem egy olyan hely, amely rendkívül fontos a kollektív emlékezet és az identitás szempontjából” - fogalmazott.

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában

Fotó: Wikipédia

Politikai és gazdasági jelentőség

A Szajna közepén található természetes szigetre (Cité-sziget) még a 6. században szállítottak először köveket, viszont a templomot, amit megépítettek, a 9. században a normannok ledöntöttek. Az újjáépített katedrális túlélte a következő három századot, azonban a XII. század közepére túl szűknek bizonyult, a hívők rosszul lettek a tolongástól. Ezért a következő századokban kibővítették, míg végül meg nem született az az épületegyüttes, amit ma ismerünk.

Stephen Murray, a Columbiai Egyetem professzora, a középkori művészettörténet szakértője szerint, a Notre-Dame megépülése lökést adott a XII. század gótikus építészeti forradalomnának. Laurent Ferri, a Cornvell Egyetem munkatársa szerint a székesegyház építése azt bizonyította, hogy Párizs igazi gazdasági és politikai fővárossá, centummá növekedett. A Notre-Dame jelentőségét az is bizonyítja, hogy beiktatási szertartásoknak adott otthont, például 1804-ben a székesegyházban koronázták császárnak Napóleont.

Ugyanakkor nem a mostani tűzvész az első, amikor a katedrális a megsemmisülés közelébe került.

A Note-Dam egy korábbi képen

A Note-Dame korábbi képeken

Fotó: MTI/AP/Lionel Cironneau (lent) és Kamil Zihnioglu

Viszontagságok viszontagságok hátán

A 16. században protestánsok egy csoportja megrohamozta a templomot és megrongáltak számos szobrot, mert hitük szerint tilos a bálványimádat. Azt hitték, a szobrok francia királyokat ábrázolnak, holott bibiliai királyokról mintázták őket. Régészek 1977-ben megtalálták a hiányzó darabokat és helyreállították a károkat.

A tetőt, amelyet hétfőn felperzselt a tűz, eredetileg 5000 tölgyfából készítették, a tornyot, amely pedig összedőlt, 1786-ban mr eltávolították egyszer, mert nem volt elég stabil, és csak 1860-ban, III. Napóleon uralkodásának idején építették újra. Hasonlóképp jártak el a népszerű vízköpőkkel is, amelyek ugyancsak megsérülhettek a mostani tűzben: a 19. században leszedték, hogy felújítsák őket.

A híres vízköpők

A híres vízköpők

Fotó: Wikipédia

A Notre-Dame a francia forradalom (1789 – 1799) alatt élte a legnehezebb időszakát, hiszen majdnem teljesen elpusztult: a forradalmárok a katedrálist bezárták, rendszeresen fosztogatták. Darabjait építőanyagként akarták kiárusítani, a homlokzaton lévő szobrokat lefejezték, sőt, egy ideig élelmiszerraktárnak használták az épületet.

Miután a Reims-székesegyház elégett az első világháborúban, a párizsi érsek 1935-ben különböző ereklyéket dugott el a párizsi katedrális tornyába, mert attól tartott, újabb háború közeleg, és félt attól, hogy újabb templomok pusztulhatnak el Franciaországban. Szerencsére a Notre-Dame túlélte mindkét világháborút, a harangjait ünneplésképpen szokták kongatni azért, hogy megemlékezzenek az I. világháború végéről, valamint Párizs 1944-es felszabadulásáról.

Vicot Hugo tudta a Notre-Dame jelentőségét

Stephen Murray szerint örvendetes, hogy van szándék a Notre-Dame felújítására, mert bár a pusztítás óriási, de már a tűz előtt is nagyon rossz állapotban volt a székesegyház, iszonyatosan elhanyagolták.

Már 1931-ben Victor Hugo, A párizsi Notre-Dame-i toronyőr című könyv szerzője is rossz állapotokról írt, egyben hangsúlyozta a székesegyház megőrzésének a fontosságát „ez a tiszteletreméltő emlékmű nem csak az ország, hanem a művészet és a tudomány történelmének is fontos része” – fogalmazott.

Megmenekülhet a nyugati világ egyik szimbóluma, a Notre–Dame: emberfeletti munkát végeztek a tűzoltók

Sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól - közölte hétfőn késő este a francia tűzoltóság egyik vezetője.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.