Oroszi Beatrix: A korlátozások feloldása lassíthatja a járvány lecsengését

  • narancs.hu
  • 2021. április 12.

Katasztrófa

Az ITM-nek tanácsokat adó epidemiológus szerint az emberi viselkedés az egyik legfontosabb tényező a járványkezelésben.

"Túl vagyunk a csúcson, de csak óvatos optimizmussal tekinthetünk az adatokra" – nyilatkozta a Népszavának adott interjúban Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja.

"A járványügyi fordulat körülbelül két és fél héttel a március 8-i intézkedéseket követően állt be. Jelen pillanatban a harmadik járványhullám csúcsához képest mintegy 40 százalékkal csökkent az átlagos napi regisztrált esetszám, ami mindenképpen pozitívum. Ez azonban még mindig veszélyes zónának minősül: nagyságrendileg a második járványhullám csúcsának megfelelő értéknél járunk. Fontos, hogy a csökkenés üteme továbbra is ilyen gyors maradjon, hogy hamar elhagyhassuk a veszélyes zónát."

Oroszi legfőbb állításai szerint 

  • a tesztek körülbelül húsz százalékos aránya még mindig pozitív. Az lenne a jó, ha a pozitivitási arány legfeljebb 5 százalékos, "mert az azt jelentené, hogy a járványt kontroll alatt tartjuk".
  • "A pozitív tesztek arányának értékelése azért is fontos, mert így lehet megítélni, hogy az azonosított napi új esetek számának csökkenése esetleg csak a kevesebb elvégzett tesztnek tudható-e be. Ha így lenne, akkor a pozitivitási arány növekedne."
  • Az új esetek számát tekintve túl vagyunk a harmadik járványhullám csúcsán. Ezt támasztja alá az is, hogy a kórházban kezeltek, valamint a lélegeztetett betegek száma is mintegy hatodával csökkent a csúcshoz képest.
  • Ha minden fontos körülmény változatlan marad, akkor a legvalószínűbb forgatókönyv szerint lecsengés következik.
  • Melyek ezek a körülmények? Például ha az intézkedések szigorúsága nem változik rövid időn belül lényegesen, ha az emberek betartják a maszkhasználatra, a távolságtartásra, kézhigiénére vonatkozó kéréseket, ha nem jön egy újabb vírusvariáns.
  • Az egyik legfontosabb tényező az emberek viselkedése. Ha a szabálykövetésük jelentősen romlik, akkor nagyon sokan kerülhetnek még súlyos állapotba, de ha egy darabig mindenki, még az oltottak is, viselik a maszkot, tartják a fizikai távolságot, akkor gyorsabban, kevesebb áldozat árán lehet vége a járványcsúcsnak.
  • Egy másik nagy bizonytalanságot jelentő tényező maga a nyitás és az ezzel járó kontaktusnövekedés. Ha csak tíz százalékkal emelkedik a kontaktusok száma, akkor két hét helyett máris négy hét kell az esetszám feleződéséhez.
  • De ha fokozatosan és lassan nyitunk, akkor nagy valószínűséggel ez már nem fog egy negyedik járványhullámot elindítani, mert időközben az átoltottság is folyamatosan növekszik.
  • Az lenne a jó gyakorlat, ha az eddigi szigorú intézkedésekből lépésenként mindig csak egyet-egyet vennénk vissza, az összes többit fönntartanánk. És közben folyamatosan nőne az átoltottság.
  • Ha elég fegyelmezettek leszünk április-május folyamán, és az oltottak száma is kellően magas, akkor nyár elejére eljuthatunk a teljes nyitásig.

Az epidemiológus azt mondta, míg valamennyi pedagógus meg nem kapja a második oltását és azt követően nem telik el még további két hét,

a tanároknak, illetve az iskolába járó diákoknak maszkot kellene viselni és távolságot kellene tartani.

Még akkor is, ha maszkban tanítani nem feltétlenül könnyű, de nem is lehetetlen.

A járványügyi szakértő úgy látja, "a vírussal szembeni versenyelőnyünk a tömeges oltásokkal nagyon sokat nőtt. Még ha jönnek is új variánsok, ezek a védőoltások már képesek lesznek legalább a súlyos megbetegedések jelentős részét kivédeni. Az új technológiák segítségével könnyű lesz variánskövető, akár többkomponensű vakcinákat gyorsan kifejleszteni."

(Népszava)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.