Rusvai Miklós szerint túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, de a nyitás még kockázatos

  • narancs.hu
  • 2021. április 6.

Katasztrófa

Inkább a szennyvízvizsgálatok eredményeire és a járványadatokra kellene figyelni.

Rusvai Miklós szerint kockázatos a kormány nyitási terve, még akkor is, ha már túl vagyunk a nehezén, a harmadik hullám csúcsán. A virológus az ATV Start című műsorában elmondta: szerinte március 26. és április 1. között tetőzött a fertőzöttek, a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen lévők, majd pedig az elhunytak száma.

A virológus azt mondta, ő még várna, és inkább a szennyvízvizsgálatok eredményeihez, valamint a járványadatokhoz (fertőzöttek, kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen lévők és elhunytak száma) igazítaná az enyhítések megkezdését.

Müller Cecília az Operatív Törzs keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a mérések szerint országos szinten átlagosan stagnál a koronavírus örökítőanyaga a szennyvízben, jelentős csökkenés egyelőre sehol sincs. Két megyszékhelyen, Szegeden és Szolnokon enyhén emelkedett is a szennyvízben mért koronavírus-koncentráció aránya.

Rusvai szerint járványvéldemi szempontból érdemes megtartani például a maszkviselést, ugyanakkor emberi és pszichikai szempontból jobbnak tartaná, ha végre magunk mögött hagyhatnánk. A virológus arról is beszélt, hogy ha április 19-én megnyitnak az iskolák, annak hatásai majd a május eleji járványadatokban mutatkoznak meg. Véleménye szerint ugyanakkor az átoltottsági arányok miatt maximum a csökkenés rövid megtorpanására lehet majd számítani, növekedésre nem.

Az oltással kapcsolatban azt mondta: szerinte nem szabad válogatni, most még mindenkinek el kellene fogadnia a felkínált oltást. A virológus abban bízik, hogy nyárra már a 18 év alattiak számra is lesznek bevizsgált, megbízható oltóanyagok. Az év végére, vagy a jövő év elejére pedig már koronavírus elleni gyógyszer is rendelkezésre állhat.

Rusvaihoz hasonlóan Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmérnöke is úgy gondolja, hogy a nyitás még korai. Erről beszélt a lapunknak adott interjúban:

"Lényegében azt mondja Orbán Viktor, hogy az oltásokkal lehet a járványt leállítani, a korlátozó intézkedésekkel, például karanténnal, távolságtartással nem. Ez az állítás tényszerűen nem áll meg, hiszen több országot ismerünk, ahol kizárólag ilyen intézkedésekkel megállítható volt a járvány: Tajvan és Új-Zéland példái ezt mutatják."

Majd hozzátette: "ha az oltást akár mindenki megkapná egy adott napon, az egész országban, akkor is hetekig tartana, amíg felépül a védettség, és ezalatt a járvány bőven terjed."

A teljes interjút itt olvashatják el.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.