Szegedi matematikusok: tovább romlik majd a hazai járványhelyzet

  • narancs.hu
  • 2020. március 11.

Katasztrófa

A szegedi kutatók járványmodellje eddig elég biztosan bejött.

Egy szegedi matematikusok által kidolgozott járványmodell szerint durvulni fog a hazai koronavírus helyzet - írja a Szeged.hu.

A Röst Gergely matematikus által vezetett kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy a Kínában tomboló járvány más országokban milyen valószínűséggel okozhat tömeges megbetegedéseket.

A kutatók már február második felében arra figyelmeztettek, hogy Kína után a következő gócpont Iránban lehet, és az élet igazolta is a feltevésüket.

A matematikai modell megalkotásához először azt kellett megbecsülni, hogyan fog alakulni a járványhelyzet Kínában. Ehhez kapcsolták a globális mobilitási (az emberek mozgását, közlekedését leíró) modellt, ez a nemzetközi utazások adatbázisain alapul. A modell lényege, hogy viszonylag nagy pontossággal meg lehet mondani, hogy egy fertőzött hova juthat el a világban és hány embert fertőzhet meg.

Röst korábban azt mondta, nincs semmi meglepő abban, hogy Európában a legérintettebb állam Olaszország lett, ez a nemzetközi légiforgalmi adatokból is következik, ugyanis Kína irányából ide érkezik a legtöbb utas, ráadásul Milánó éppen a nagyobb légiforgalmi adatok miatt érintettebb, mint Róma.

A kutató szerint az olasz helyzet nagy fordulatot hozott, mert már nem elég a légiközlekedés adatait elemezni, így a járvány földrajzi terjedést ma már sokkal nehezebb modellezni, de továbbra is igaz, hogy az egymással jobban összekötött helyekre hamarabb elér a járvány, mint a nemzetközi utasforgalomból kiesőkre.

Röst Gergely azt mondta, a nyugat-európai országok egy-két héttel járnak a közép- és kelet-európai országok előtt, ez pedig minden valószínűség szerint azt jelenti, hogy egyre több korlátozó és tiltó és kényszerintézkedéssel számolhatunk Magyarországon.

A kutatás tovább folyik. A Röst Gergely vezette csapat arra szeretne választ kapni, hogy a kényszerintézkedések bevezetése után mikor jöhet az a pillanat, amikor már lazítani lehet ezek. Ez a válasz is a matematika oldaláról érkezhet meg.

További híreink a koronavírusról itt!

Hogyan védekezzen a koronavírus ellen?

Mivel még nincs olyan gyógyszer, ami specifikusan a koronavírus-fertőzés ellen hat, ezért az alábbi, mindenki által könnyen betartható előírásokkal védekezhetünk ellene.

  • Rendszeresen, alaposan mossunk kezet szappannal vagy fertőtlenítő folyadékkal legalább 30 másodpercig.
  • Tüsszentéskor, köhögéskor tegyünk zsebkendőt az arcunk elé. Ha erre nincs lehetőség, akkor tüsszentsük a könyökhajlatunkba.
  • Viseljünk az orrot és szájat takaró arcmaszkot.
  • Kerüljük azokat a helyeket, ahol élő állatokkal vagy nyers hússal kapcsolatba kerülhetünk (ilyen például a piac).

A koronavírus leggyakoribb tünetei a láz, a fáradtság és a száraz köhögés, de egyes betegeknél jelentkezhet izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, valamint légszomj. Ugyanakkor vannak olyan fertőzöttek, akiknél nem alakul ki semmilyen tünet és nem érzik magukat betegnek.

Ha betegnek érzi magát, akkor telefonon hívja fel háziorvosát. Amennyiben felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, akkor a háziorvos értesíti a mentőket, akik kórházba szállítják. Ott elvégzik a szükséges vizsgálatokat: ha a laboreredmény megerősíti a koronavírus-fertőzés tényét, akkor kórházi megfigyelés (másnéven karantén) alá kerül. A későbbi kezelés attól függ, hogy a betegség mennyire súlyos.

Ha kérdése van, akkor hívja a kormány által működtetett zöldszámokhoz, vagy forduljon a tájékoztató oldalára.

  • 06 80 277 455
  • 06 80 277 456

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.