Szlávik: kiemelten fontos most az influenzaoltás beadatása

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 7.

Katasztrófa

A főorvos szerint ugyanazt a csoportot veszélyezteti leginkább az influenza, mint a koronavírus, ezért lenne fontos az oltás.

A koronavírus-járvány idején nagyobb hangsúlyt kap az influenzaoltás, mert így legalább az egyik betegség ellen védeni lehet a veszélyeztetetteket – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Szlávik János azt mondta, közeledik az influenzajárvány időszaka, és ez ugyanazt a kört, vagyis az időseket, a krónikus betegeket és a műtéten átesett embereket veszélyezteti, mint a koronavírus.

Ugyanakkor mivel az influenza ellen van oltás, ezért most fontos megszólítani azokat is, akik nem szokták beoltatni magukat, de a rizikócsoportba tartoznak – emelte ki.

Az oltás az orvosoknak is sokat segíthet, hiszen ha kizárhatják az influenzát a tünetek vizsgálatánál, akkor gyorsabban állapíthatják meg betegség valódi okát.

Szlávik János elmondta, hogy a szennyvízből vett minták alapján úgy tűnik, hogy egyes városokban tovább emelkedik a fertőzöttek száma a következő 4-10 napban.

Hangsúlyozta, téves az az elképzelés, hogy a betegség a fiatalok esetében nem veszélyes, hiszen nagyon valószínű, hogy ilyen fertőzött is intenzívre kerülhet, sőt adott esetben meg is halhat. A koronavírus – a halálozások számát tekintve - sokkal veszélyesebb, mint az influenza – hívta fel újból a figyelmet.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.