„Bízunk benne, hogy egyszeri fennakadásról volt szó, de tudni kell, hogy minden hulladékudvarnak van hatósági engedélye, amelyben meg van határozva a hulladékok egyidejű tárolókapacitása. Ezen kötelmek mellett tudunk a területeken csak hulladékot átvenni” – értesült a Narancs.hu a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-től (FKF).
A közelmúltban írta meg az Index, hogy extrém mennyiségben érkezett a közterület-fenntartóhoz hulladék, ezért két udvar kapacitása megtelt, ahol a festék és a növényvédőszer átvétele átmeneti ideig szünetel. Továbbá az is kiderült, hogy egyes hulladékudvarokon a fáradt olajat, a hungarocellt, és a gumit sem veszik át.
„Ha bármilyen okból hirtelen megugrik a beszállítás mennyisége, akkor a kapacitás megtelhet. Az engedélyben szereplő és fizikai tárolókapacitáson felül nem vehetünk át több hulladékot. Ezen esetben a hatályos jogszabály értelmében, a közszolgáltató a lakosság tájékoztatása mellett átmeneti időre, a kapacitás felszabadulásáig, korlátozhatja, vagy leállíthatja az átvételt” – fogalmazott kérdésünkre az FKF.
Na de mi van abban az esetben, ha a hígító, a különféle maradék festékanyagok odahaza maradnak, a lakosság helytelenül tárolja azokat? Mennyiben kockázatos, ha nem szakszerűen vannak tárolva?
Hogy ez miért baj?
A hazai jogszabályok szerint veszélyes hulladéknak az az anyag minősül, ami a következő tulajdonságok közül legalább eggyel rendelkezik: robbanásveszélyes, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló, toxikus, rákkeltő, maró, fertőző, reprodukciót károsító, mutagén, mérgező gázokat fejlesztő, érzékenységet okozó, ökotoxikus. (A veszélyes hulladékok kezelésének anomáliáiról részletesen írtunk korábban.)
Hova dobjuk a higítót, régi festéket? Hova kerül a veszélyes hulladék?
Nem működő elektronikai eszközök, oldószeres festékek, növényvédő szerek, körömlakklemosó - a háztartásokban gyűlő veszélyes hulladékok ártalmatlanítása is különleges eljárást igényel. A szabályos átadás nem lehetetlen, de a rendszer nem könnyen hozzáférhető és eléggé bonyolult. „Van 1,5 liter festékkel és egyéb anyagokkal elszennyeződött nitrohigítóm. Veszélyes hulladék. A (...)
Márpedig ezek az anyagok, vegyszerek komoly baleseteket okozhatnak, ha a lakosok (akár a hulladékudvarok kapacitáshiánya, akár önhibájuk miatt) nem adják le a veszélyes hulladékokat.
„A tűzoltókat egy átlagos napon 100-150 esetben riasztják, évente átlagosan 40-50 ezer tűzoltói beavatkozásra van szükség” – tájékoztatta a Narancs.hu-t Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
A szakembertől megtudtuk, az esetek kétharmadában műszaki mentésről van szó, ami leggyakrabban közlekedési balesetek helyszínén történő beavatkozást, illetve viharkárok felszámolását jelenti, de évente körülbelül 25 esetben riasztják a tűzoltókat robbanás miatt.
| ||
.jpg "Küzdelem a tűzzel (Képünk illusztráció)")
Nincs nagy baj
Mukics szerint jellemzően csak kisebb mennyiségű veszélyes anyagokat tárolnak az emberek: benzin, gázolaj, festék, lakkok, hígítók és takarítószerek fordulnak elő a háztartásokban.
Minden tűzveszélyes anyagnak van egy fokozata: a benzin például 1-es minősítésű, így összesen tíz litert lehet tárolni egy társasházi lakásban, és húsz litert egy családi házban. A gázolaj már 3-as fokozatú, ezért társasházban harminc, családi házban pedig hatvan litert szabad belőle tartani.
A veszélyes anyagok tárolása nagyobb mennyiségben az ipari szereplőknél jellemző a szakértő szerint: a balesetek megelőzése és kezelése érdekében a katasztrófavédelem szervezetén belül egységes iparbiztonsági hatóság működik, amely területi és helyi szinten is felügyeli, illetve ellenőrzi a veszélyes üzemeket, és a veszélyesáru-szállítás valamennyi ágazatát.
„A katasztrófavédelem iparbiztonsági területének különlegessége, hogy ha a szervezet jól végzi a munkáját, az emberek többsége nem is tud róla, hogy létezik ilyen” – mondta Mukics.
Felrobban
A veszélyes hulladékok közül egyértelműen a legveszedelmesebbek az üres (vagy annak hitt) propán-bután-gázpalackok (PB-palackok): a bennük lévő nyomás a hőmérséklet függvényében változik. „Egy lakástűz esetén a PB-palackban egy perc alatt is kialakulhat akkora nyomás, amelytől felrobban” – szögezte le Mukics. A használt gázpalackoktól egyébként nem könnyű megválni: sok melléktermék és hulladékhasznosító (MÉH) vállalat egyáltalán nem veszi át őket, inkább az energetikai cégekre jellemző – ráadásul van, hogy fizetni kell ezért.
Évente átlagosan 500 olyan tűzesetnél kell a tűzoltóknak beavatkozniuk, ahol a gázpalackok vannak a helyszínen. Átlagosan 400 esetben lakóházban fordul ez elő, 60-80 alkalommal fel is robban egy vagy több gázpalack a hő miatt.
Különösen fontos, hogy ha valakinek tudomása van gázpalackok jelenlétéről egy égő ingatlanban, akkor minden esetben közölje ezt a 112-es segélyhívó számon. Az alábbi videón, amit a szegedi tűzoltóság munkatársai készítettek, az látható, hogy közvetlen hőhatás miatt milyen gyorsan következik be egy robbanás.
Így kell tárolni – vagy nem tárolni
„Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő” – közölte Mukics.
Fontos tudni, hogy egy helyiségben egyszerre két gázpalack nem lehet. A lakásnak egy másik térségében lehet tartalék palackot tárolni, de a kettő együttes töltőtömege nem haladhatja meg a 35 kilogrammot.
Azokban a társasházakban, amelyeket vezetékes gázzal együtt terveztek, nem szabad PB-gázpalackot használni. Ha valaki ennek ellenére a társasházban ilyet akar tartani, annak statikus szakvéleményét kell kérnie, aki igazolja, hogy egy esetleges gázrobbanás miatt nem omlik majd össze a ház tartószerkezete.
„Volt olyan eset, ahol valaki egy panelház erkélyén gázpalackról üzemelő grillen sütögetett. Ez egyrészt tilos, másrészt pedig egy ilyen felelőtlen erkélyes grillparti drága mulatság lehet, hiszen 20 ezer forinttól egészen egymillió forintig terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki érte. Ennek mértéke mindig az adott körülményektől, a tevékenység veszélyességétől, tűzveszélyességétől függ” – számolt be a szakember.
Családi házban, melléképületben úgy kell tárolni a PB-gázpalackot, hogy annak ötméteres közelében ne legyen semmilyen mélyedés, gödör, pince, kút, csatorna, vagy valamilyen nyitott tartály, hiszen ha a palack esetleg szivárogni kezd, a levegőnél nehezebb gáz összegyűlik a mélyedésben és könnyen balesetet okozhat. Nem szabad padláson, pincében vagy alagsorban használni őket, ahogyan nem szabad tárolni nehezen megközelíthető helyeken, lépcsőkön, lépcsőházakban, szűk udvarokban, garázsokban és folyosón sem PB-palackot.
A gázfogyasztóra csatlakoztatott palackot más hőtermelő berendezéstől legalább másfél méter, a gázfogyasztó berendezéstől legalább 0,3 méter távolságra kell elhelyezni. Ezek a távolságok lecsökkenthetők 0,1 méterre nem éghető anyagból készült, és megfelelően rögzített hősugárzás elleni szigetelés alkalmazásával.
Csak érdekességképpen érdemes elmondani, a katasztrófavédelemnek nemcsak a PB-palackokkal gyűlik meg a baja: „évente átlagosan 800 esetben riasztják a tűzoltókat gázszivárgás miatt. Gyakori, hogy földmunkák közben átvágják a földalatti gázvezetéket és ez vezet a robbanásveszélyes földgáz feltöréséhez. Olyan gázszivárgásos esetek is előfordulnak, amikor autóval hajtanak vagy tolatnak neki egy gázcsonknak” – közölte a szóvivő.
