rés a présen

A könnyek szálait kicsomózni

Garami Richárd képzőművész

  • rés a présen
  • 2012. június 30.

Képzőművészet

rés a présen: Hogyan lettél vándorfotográfus, aztán intermédia-művész?

Garami Richárd: Szerencsém volt, hogy találkoztam Zalka Imrével egy elképesztő Mediawave-zárónapon. Fotósként dolgoztam akkoriban, Imréről legendás történeteket hallottam Székesfehérváron, több közvetett, múltbeli párhuzam kötött már minket össze ismeretlenül is. Hamar a segédjének álltam - ő kért fel, ami megtiszteltetés volt -, több évig dolgozhattam vele, és tömény szakmai, de leginkább emberilényegitkaptam tőle a közös lakóautós kalandjaink során. Képzőművészettel 1997 óta foglalkozom, hat évig felvételiztem a képzőre, médiaművészként végeztem, most épp a doktorin tanulok.

rap: Fehérvári művésznek tartod magad?

GR: Bár Budapesten élek több mint tíz éve, de a fehérvári gyökerek erősek, nemcsak azért, mert ott nőttem fel, de azért is, mert érzékeny vagyok a város kulturális atmoszférájára. Hosszú évekig voltam alapítóként aktív tagja két egyesületnek is, melyek underground szellemiségben működtek vagy alternatív helyszíneken megjelenő kulturális bázisokat hoztak létre a nagy fehérvári űrben. Természetesen volt bohém és tápláló a város, ám az idők során rengeteg minden porba hullott és felőrlődött mindebből, az ott élő barátaimnak, pályatársaknak és általában a kultúra fogyasztóinak néha kivételes megpróbáltatásokon kell átesniük. Mindig fontosak voltak a nem hivatalos megnyilvánulások is, így nem csak a megszokott múzeumi vagy galériakörnyezetben találkozhatnak a dolgaimmal a látogatók. Van, hogy egy jobb sorsra érdemes gyárépületben vagy épp egy belvárosi kirakatban.

rap: Mit kell tudni a Kirakatgaléria projektről?

GR: Varga Gábor Farkassal közös ötletünk; 2007 óta foglalkozunk a Fresh Window Kirakatgaléria projekttel, aminek előzményeit meg az életét afreshwindow.b13.hu/ oldalon található blog mutatja be. Egy kortárs művészeti kertként tekintünk a térre, amit gondozhatunk.Több vendégművész rendezett be itt kirakatot, javarészt a fenntartható társadalom és környezetünk témáit érintve. Nagy előny, hogy a kirakati installációk éjjel-nappal látogathatók, azok is beleakadnak a vizuális és tartalmi hálóba, akik esetleg el sem merészkednek egy kiállítótérbe. Hatása kiszámíthatatlan, tehát fontos. Visszajelzések persze a szűk szakmai körből érkeznek, de soha nem lehet felmérni, mit tud okozni egy-egy - gyakorlatilag az utcán megjelenő, kizökkentő, furcsa - installáció. Ahogy egy plakát, képes bevésődni és formálni.

rap: Jelenleg milyen kiállítás látható a Koch László utca 8. alatt található székesfehérvári kirakatban?

GR: "A könnyező kultúrafogyasztó arcképe" napi huszonnégy órában.A mű egyaránt reflektál a szűkebb (város, ország, aktuális kultúrpolitikai problémák) és tágabb értelemben egyaránt érzékelhető, nem szezonális társadalmi, kulturális kérdésekre. A tárgy képi összetevője esetében a minimális festészeti eszközökkel megoldott háttér zöldje a film- és videotechnikában is alkalmazott ún. greenbox hátterének színét idézi.Gondolatban bármilyen hátteret elképzelhetünk a fekete sziluettként megjelenő portré mögött.Az ábrázolás igyekezett minél tágabb teret adni arra vonatkozólag, hogy kit is jelenít meg.Az arckép titokzatos tulajdonsága, hogynem ismerjük a korát, nemét, nemi identitását stb. A könnyeket a padlósíkon elhelyezett két laboreszköz fogja fel praktikusan, így azokat összegyűjtve, konzerválva csodatévő szerként tovább hasznosíthatjuk. A múzeumok éjszakáján hozzá lehet jutni egy könnyosztás keretében például. Peer Krisztián, Garaczi Laci és Czinki Ferenc meg a veszprémi Teleszterion színházi műhely, így együtt és más művek társaságában fejtünk fel meg csomózunk szálakat a kultúra szövetében.

rap: Milyen kiállítás lesz a következő az ablakban?

GR: Borsos Lőrinc:Wonder construction című installációja készül el a múzeumok éjszakájára. Ütős lesz.

rap: Hol máshol lehet találkozni veled és a munkáiddal?

GR: Több műfajban dolgozom, többek közt báb- és játéktervezőként is, képzőművészként időszakosan jelenek meg munkákkal. Legközelebb a debreceni Modem előtt avatjuk majd egy furcsa bicajtárolómat.Még nem tudom pontosan az idejét, készül. Ez egy plasztikai alkotás is, benne van egy török-magyar szimbolikus békemeccs, öregfiúk a játékosok pocakkal - ezek a figurák műgyantából lesznek, a többi meg reciklált bicajalkatrészekből. A régi játszótéri mászókák harsány zománc-vas esztétikája dübörög benne.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.