Alig egy napig maradhattak a libikókák az amerikai-mexikói határon
Screenshot_2019-07-31_at_13.11.00.png

Alig egy napig maradhattak a libikókák az amerikai-mexikói határon

  • narancs.hu
  • 2019. július 31.

Képzőművészet

Az ötlet állítólag már 10 éve megszületett az alkotók fejében. Egy napig működött is.

Két egyetemi tanár libikókákat épített az Egyesült Államokat és Mexikót elválasztó falba, hogy a határ két oldalán élő gyerekek együtt tudjanak játszani.

Az egyik ötletgazda, Ronald Rael úgy nyilatkozott az angol lapnak, hogy már 10 éve megvolt az ötlet a fejében, Donald Trump falépítési és hosszabbítási ötletei előtt.

Azt mondta, a projektjük célja az, hogy mindenki megértse: ami a határ egyik oldalán történik, hatással van a másik oldalra is.

A használatba vett rózsaszín libikókák nagy karriert futottak be a közösségi médiában, de mindössze egy napig.

A Forbes azt írja, a szombaton felállított alkotásokat hétfőre már el is bontotta a határrendészet, mivel a libikókák nem engedélyezett építménynek minősültek a határon.

View this post on Instagram

One of the most incredible experiences of my and @vasfsf’s career bringing to life the conceptual drawings of the Teetertotter Wall from 2009 in an event filled with joy, excitement, and togetherness at the borderwall. The wall became a literal fulcrum for U.S. - Mexico relations and children and adults were connected in meaningful ways on both sides with the recognition that the actions that take place on one side have a direct consequence on the other side. Amazing thanks to everyone who made this event possible like Omar Rios @colectivo.chopeke for collaborating with us, the guys at Taller Herrería in #CiudadJuarez for their fine craftsmanship, @anateresafernandez for encouragement and support, and everyone who showed up on both sides including the beautiful families from Colonia Anapra, and @kerrydoyle2010, @kateggreen , @ersela_kripa , @stphn_mllr , @wakawaffles, @chris_inabox and many others (you know who you are). #raelsanfratello #borderwallasarchitecture

A post shared by Ronald Rael (@rrael) on Jul 28, 2019 at 11:22pm PDT

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.