Kiállítás

Az ismeretlen görl – huncutságok a pesti éjszakában

Az ismeretlen görl – huncutságok a pesti éjszakában címmel nyílt kamarakiállítás a funkcióját mindig újra átgondoló és az előadó-művészetek felé különösen nyitott Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A kicsi, de ügyesen kihasznált tér kétfelé, a dancing és az öltöző irányába nyílik. Az első nem nélkülözi a lépcsőt sem, a görl nyilvános terének legfőbb helyszínét, amin lelépdelve hosszú lába kellően érvényesülhet. Még egy kis bár és egy szeparé is elfért itt, felidézve a húszas–harmincas évek mulatóit és lokáljait. Az elsőben az ismerkedés, a másodikban az ismerkedés második fázisa zajlott – persze az utóbbit a nácik betiltották. A jobb oldali tér az öltözőé, ahol a mindig erőteljesen konformizált, egyenruhába, egyen­sminkbe bújtatott görl arcát, személyét hozzák közelebb. A tényleg nem csak Magyarországon világhírű Arizona, a Royal Orfeum és a többi márka története sajnos ugyanoda fut ki. A húszas évek tombolása később ugyan konszolidálódott, de még ez is sok volt a Németországban és Magyarországon egyre erősödő diktatúrának. A pesti mulatók éjszakai fényben igazi eleganciát magára öltő, valójában kispolgári miliőjének demokráciáját szétzilálta az antiszemitizmus.

Molnár Dánielé az ötlet, hogy a görl méltó kultúrtörténeti figyelmünkre, általa sokat tudunk meg a korról. Ő „komédiásként”, vagyis kabaré- és revüszínpadok előadójaként már letette névjegyét, miközben éppen ebből a témából, a görl kultúr- és természetrajzából írta meg védés előtt álló PhD-disszertációját. Filoszsága (és ironikussága, őszinte anakronizmusa) a kicsit túl­írt szövegű tablókon is megjelenik, ezekre is igaz, hogy kis helyen is rengeteg információt közölnek, de azok pontosak, relevánsak, széles horizontot mutatnak, szinte hibátlanok. Magán- és közgyűjtemények válogatott tárgyai teszik élővé az egész enteriőrt.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, nyitva április 2-ig.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.