Kiállítás

Az ismeretlen görl – huncutságok a pesti éjszakában

Az ismeretlen görl – huncutságok a pesti éjszakában címmel nyílt kamarakiállítás a funkcióját mindig újra átgondoló és az előadó-művészetek felé különösen nyitott Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A kicsi, de ügyesen kihasznált tér kétfelé, a dancing és az öltöző irányába nyílik. Az első nem nélkülözi a lépcsőt sem, a görl nyilvános terének legfőbb helyszínét, amin lelépdelve hosszú lába kellően érvényesülhet. Még egy kis bár és egy szeparé is elfért itt, felidézve a húszas–harmincas évek mulatóit és lokáljait. Az elsőben az ismerkedés, a másodikban az ismerkedés második fázisa zajlott – persze az utóbbit a nácik betiltották. A jobb oldali tér az öltözőé, ahol a mindig erőteljesen konformizált, egyenruhába, egyen­sminkbe bújtatott görl arcát, személyét hozzák közelebb. A tényleg nem csak Magyarországon világhírű Arizona, a Royal Orfeum és a többi márka története sajnos ugyanoda fut ki. A húszas évek tombolása később ugyan konszolidálódott, de még ez is sok volt a Németországban és Magyarországon egyre erősödő diktatúrának. A pesti mulatók éjszakai fényben igazi eleganciát magára öltő, valójában kispolgári miliőjének demokráciáját szétzilálta az antiszemitizmus.

Molnár Dánielé az ötlet, hogy a görl méltó kultúrtörténeti figyelmünkre, általa sokat tudunk meg a korról. Ő „komédiásként”, vagyis kabaré- és revüszínpadok előadójaként már letette névjegyét, miközben éppen ebből a témából, a görl kultúr- és természetrajzából írta meg védés előtt álló PhD-disszertációját. Filoszsága (és ironikussága, őszinte anakronizmusa) a kicsit túl­írt szövegű tablókon is megjelenik, ezekre is igaz, hogy kis helyen is rengeteg információt közölnek, de azok pontosak, relevánsak, széles horizontot mutatnak, szinte hibátlanok. Magán- és közgyűjtemények válogatott tárgyai teszik élővé az egész enteriőrt.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, nyitva április 2-ig.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.