Bárka Színház: Ebgondolat (Kárpáti Péter: Díszelőadás )

  • - brill -
  • 1997. november 27.

Képzőművészet

Aki az előadásra jegyet vált, egy csapásra a régen várt ünnepség résztvevőjévé válik - amint elfoglaljuk a helyünket, egy orvosegyetemi előadóteremben, jelesül a Pasteur Lajos (sőt, az előadás egy pontjától Pásztor Lajos) Intézet 1904-es budapesti avatásának kutatási eredményeket összegző díszelőadásán találjuk magunkat. Ez a vissza és előre egyaránt tekintő elemzés nagyjából egy évszázadot ölel fel: pozitivista aprólékossággal számol be (az idő homályába is) veszett állatok horrorisztikus támadásairól, az egyre gyarapodó kórisméről és következményeiről, történelmi távlatokat nyit a viktimológiában, s az önmagát nem kímélő, ellenszenves tudós arcélének precíz megrajzolásán át a jelen elevenjére tapintó (szó szerint) velős megállapításokig jut. E különös virológiai időutazás során népek, csoportok és egyének sorstragédiáinak válunk - olykor aktív - szereplőivé. A kötél, amibe kapaszkodva végigbotorkálhatunk ezen az izgalmas, tarka és veszélyes pályán, az ebdüh (rabies, veszettség) kórtörténete, és a legyőzéséért vívott, sok-sok (vér)áldozattal járó harc.

Aki az előadásra jegyet vált, egy csapásra a régen várt ünnepség résztvevőjévé válik - amint elfoglaljuk a helyünket, egy orvosegyetemi előadóteremben, jelesül a Pasteur Lajos (sőt, az előadás egy pontjától Pásztor Lajos) Intézet 1904-es budapesti avatásának kutatási eredményeket összegző díszelőadásán találjuk magunkat. Ez a vissza és előre egyaránt tekintő elemzés nagyjából egy évszázadot ölel fel: pozitivista aprólékossággal számol be (az idő homályába is) veszett állatok horrorisztikus támadásairól, az egyre gyarapodó kórisméről és következményeiről, történelmi távlatokat nyit a viktimológiában, s az önmagát nem kímélő, ellenszenves tudós arcélének precíz megrajzolásán át a jelen elevenjére tapintó (szó szerint) velős megállapításokig jut. E különös virológiai időutazás során népek, csoportok és egyének sorstragédiáinak válunk - olykor aktív - szereplőivé. A kötél, amibe kapaszkodva végigbotorkálhatunk ezen az izgalmas, tarka és veszélyes pályán, az ebdüh (rabies, veszettség) kórtörténete, és a legyőzéséért vívott, sok-sok (vér)áldozattal járó harc.

Kalauzunk, dr. Hőgyes Endre (a nyíregyházi Gazsó György adja) afféle magányos hős, hol Cipollaként a gyomrunkat, hol Don Quijoteként a könnyzacskónkat rándítja görcsbe, ha szabad egy orvosi témájú darabbal kapcsolatban ezzel az anatómiai nonszensszel élni - a hatása mindenképpen zsigeri, elemi erejű, hogy aztán az előadás végére mindannyiunk számára ismerős, jobb sorsra érdemes, ízig-vérig magyar, tehát a saját korlátoltságán és pénzhiányon elvérzett, keserédesen kiábrándult kutatóvá "tisztulva", két mondattal helyre tegyen bennünket időben és térben. (Gazsó teljesítménye a bevágott szöveg mennyiségét tekintve is nagyon tiszteletreméltó.)

A Díszelőadás szereplői tehetséges színművészek. Mind. Nagyon jó a léleknyomorított Maritól a dögös Kóbor Vírusig mindent eljátszó, Pesten régen látott Spolarics Andrea, a sírnivalóan ártatlan, nyílt szívű és mindenre kapható Tóth József (ez a karakter már a Bábelnában is nagyon ment neki). Mucsi Zoltán? A Díszelőadásban nyújtott alakításai, a sarmőr pszichiáter éppúgy, mint az izzadó tenyerű, zavarodott diák az előadás csúcspontjait jelentik.

A színen megjelenő valamennyi (csoportos) szereplőnek arca, személyisége, sorsa van, legyenek bosnyák menekültek, beteg nyulak vagy vírusok: mindannyian megérdemelnék, hogy név szerint kiszerkesszük őket.

Az előadásnak érdeme még, hogy a díszlet (Galambos Péter) és a jelmezek (Szilágyi Enikő) megnyugtatóan egyszerűek: szervesen illeszkednek, pontosak és funkcionálisak - nem lassítják, hanem szinte észrevétlen szolgálják a cselekményt, és hál´ isten, mentesek az egyszerűséggel manapság kart karba öltve járó szegényszagú megoldásoktól éppúgy, mint az ugyancsak divatos és percekig tartó átdíszletezést igénylő gigantomán törekvésektől. Az előadást átlengő finom zenék Faragó Béla válogatását dicsérik.

A darabot a szerző és a rendező (Simon Balázs) közösen vitte színre. A Díszelőadás a Bárka első önálló produkciója. Sokat ígérő kezdet. Megtekintését különösen azoknak ajánlom, akiknek a készülő állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban illúzióik vannak.

- brill -

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.