Kiállítás

David Cerny: Létezés

  • - dck -
  • 2013. július 13.

Képzőművészet

A Műcsarnok volt dísztermében (ahol korábban a könyvesbolt működött) új projektgaléria nyílt, M0 néven. Mindenképpen fejlődés, hogy a külföldiek számára kiejthetetlen Mélycsarnok után az új gyermeket végre normális névre keresztelték - de szinte ez az egyetlen, aminek örülni lehet.

A megnyitót komoly promóciós kampány előzte meg, de a YouTube-ra feltöltött négy video csak erős idegzetűeknek ajánlott. Nemcsak azért, mert - egy kortárs képzőművészettel foglalkozó intézményhez méltatlanul - mind stílusában, mind technikai szempontból minősíthetetlenül gyenge (és akkor még nem is említettük az édeskésen és beszédhibásan intonáló televíziós műsorvezetőt), hanem azért is, mert a semmitmondóan bombasztikus és teljesen értelmetlen szövegekből még az sem derül ki, hogy milyen közönséget céloz meg az új helyszín.

Persze a cseh művésszel nem nagyon lehet hibázni (főként, mert régebbi munkákról van szó), és maga a kiállítás is majdnem rendben van. A tér közepén egy híres Damien Hirst-mű szintén híres parafrázisa látható; míg Hirstnél egy valódi cápa, Cerny munkájában egy sajátos kínzási módszer szerint megkötözött és meztelen Szaddám Huszein lebeg egy akváriumban. Az önfojtásba beledermedt vezért a terem négy felső sarkába applikált, óriási és fekete pisztolyok veszik körül. Az installáció csöppet sem nehéz értelmezését némileg megnehezíti, hogy a megnyitó után négy nappal már csak egyetlen fegyver működött; a férfias játékokba bújtatott hangszórókból ugyanis különféle erőteljes zajoknak (lövés, sikoly stb.) kellene hallatszaniuk (vö. hangbombázás).

De talán elég csak annak örülni, hogy a havonta megújuló (s remélhetően technikai bakiktól mentes) kiállítások ingyenesen látogathatók.

Műcsarnok, M0, nyitva július 7-ig

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."