drMáriást megihlette a Magyar Péter-jelenség

  • narancs.hu
  • 2024. április 21.

Képzőművészet

A Magyar Péter rárúgja a magyar rendszerváltások temetőjére az ajtót és keményen bemutat Polke műtermében című alkotáshoz írt egy mesét is.

„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis ország, amely hosszú rabsága után végre szabad lett, azonban nemigen tudta eldönteni, hogy azzal mit is kezdjen” – kezdi drMáriás a meséjét közösségi oldalán, amelyet a Varga Judit férjéből a magyar politikai élet NER-ből kiugrott főszereplőjévé váló férfi rövid idő alatt felfutó pályafutása ihletett.

A Magyar Péter rárúgja a magyar rendszerváltások temetőjére az ajtót és keményen bemutat Polke műtermében című újkeletű alkotást a nepszava.hu vette észre. drMáriás meséje így folytatódik: 

„Legyen orosz, osztrák, török, amerikai? Vajon mit akar az éhes nép és a testében lakozó sok kukac? –  Magyar legyen! – kiáltott fel ekkor a fiatal harcos Viktor, ami a népnek nagyon tetszett, gyorsan megválasztotta, megtette a királyának, a régit meg kirúgta.

Viktor eleinte jó király volt, kedveskedett, harcolt, iparkodott, majd ahogy múltak az évek elfáradt, egyre több gondja lett,

hol más királyokkal acsarkodott, hol meg a koronáját a barátai társaságában próbálgatta, s miközben nem figyelt oda, a kukacok jóllaktak, de a nép éhes maradt.

Ekkor egyik tanítványa és hercege gondolt egyet, otthagyott királyt, várat, mulatságot, mindent, a nép elé lépett, s ezt kiáltotta: – Azért vagytok éhesek, mert a király mindent eleszik előletek! Ha enni akartok, megsúgom, kit akasszatok! Szavaira a fél ország összecsődült, meglátta az ifjú hercegben az új harcost, nagy éljenzésbe kezdett, s gyorsan meg akarta választani őt, hogy végre jóllakhasson" – folytatja meséjét a festő, de itt már csak a konklúziót jegyeznénk le:

A nagy felfordulást a kukacok nézik a legunottabban.

Tudják jól, hogy ők így is, úgy is maradnak, s mint mindig, a jövőben is jóllaknak majd. Az arcukat, nevüket a nép úgyse látja, úgyse tudja meg soha."

drMáriással készült korábbi interjúnkat itt olvashatják:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.