Kiállítás

Feszt László: Kommunikáció

  • - dck -
  • 2012. szeptember 9.

Képzőművészet

Az önmagát elsősorban a zsidó közösségi élet helyszíneként definiáló, de minden érdeklődő számára nyitott Bálint Ház központi nagytermében 2003-tól rendeznek kiállításokat. A "galéria" profilja is inkább vegyesnek tekinthető (festészet, grafika, fotó), és - akárcsak egy művelődési házban - gyakran szerepelnek a kortárs művészeti szcénában inkább láthatatlan kiállítások. Itt rendezték meg a hajléktalan művészek első országos fesztiválját, a Cigány vagyok című kiállítást és számos jótékonysági árverésnek is helyet adtak: ebből következik, hogy a látogató egyformán belefuthat amatőr vagy professzionális alkotók munkáiba.

A több mint nyolcvanéves Feszt László az utóbbiak közé tartozik: a kolozsvári képzőművészeti főiskola grafika tanszékének egykori vezetője nemcsak egy helyi iskolát teremtett meg, hanem saját védjegyet is kialakított, amely az általa meghonosított kollográfián (a kollázs és a szeriográfia összekapcsolásán) alapul. A közel harminc darab beárazott grafika többsége a nyolcvanas/kilencvenes években készült, formai nyelvükre pedig az ősi jelek/szimbólumok használata és egyfajta dekorativizmus jellemző. Mintha az escheri mintázatok, ornamentális arabeszkek, spirálisan lüktető formák, afrikai totemek és mandalák találkoznának a boncasztalon. Kétségkívül egyedi és színes képi nyelv: a kanyargásokat, egymásba hurkolódó motívumokat, a mindenhol előbukkanó szemeket hoszszasan, bár különösebb megrázkódtatás nélkül lehet nézegetni. Az összhatást nagyban javítja a képekből áradó groteszk humor, például a kiállítás címét is adó mű egymás mellett elbeszélő, levélindát lehelő, oszloptestű és csigafejű alakpárjában. Azonban tagadhatatlan, hogy e művek - ahogy egy internetes galéria honlapján olvasható - "esküvőre, évfordulóra, gyermekáldás alkalmából" hasznos, dekoratív ajándéknak a legalkalmasabbak.

Bálint Ház, Bp. VI., Révay utca 16., nyitva szeptember 2-ig

Figyelmébe ajánljuk

„A harmincas-negyvenesek gyakran megkérdezik maguktól, hogy miért élünk még mindig itt”

Soltész Béla Osztatlan közös című második novelláskötetének szereplői átlagos emberek, akik a 2020-as évek rossz közhangulata ellenére, a polikrízis közepette próbálnak boldogulni. Generációs tapasztalatokról és az élet minden területére beférkőző politikáról is beszélgettünk a szerzővel, aki társadalomtudósként a migráció hatásait kutatja, dél-amerikai kalandjairól pedig útleírásaiban számolt be.

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”