Kiállítás

Hús és árnyék között

Metzing Eszter: Fabric of Childhood (A gyerekkor szövete)

  • Sirbik Attila
  • 2021.02.17 21:00

Képzőművészet

Metzing Eszter az egyetemi évei végén egyfajta mediális alaphordozóként talált rá a textil és a grafika ötvözetére. A textil és a hímzés technikája már gyerekkorától jelen volt az életében, s kikerülhetetlenül beleszövődött alkotótevékenységének alapjaiba is. Diplomamunkája, a 2018-as Belső kert című, nagy méretű hímzett grafika is komoly szakmai figyelmet keltett.

Az érzékeny megmunkáltság mindig fontos volt Metzing számára, alkotótevékenységének alapját egy olyan meditációs gyakorlat adja, amely a tudat és a gondolkodás viszonyát, azoknak a pszichére gyakorolt hatásait, a tudat és a tudatalatti összefüggéseit vizsgálja. Mindehhez remekül illenek a varrásban és a hímzésben egyszerre jelen lévő monoton és spontán jellegzetességek. Metzing az alkotásaiban a hímzés domináns jelenléte mellett olyan technikákat is használ, mint a tollrajz és a különböző festészeti eljárások, így az akvarell, textilfesték, akril felhasználása, illetve a textilen belül is különféle anyagokkal dolgozik.

A már említett Belső kert is a tudat és a tudat­alatti kapcsolódásainak kérdéskörére épül, a mostani kiállítás keretei közt pedig a gyermekkor, a gyermekkori emlékek, valamint a gyerekből lett felnőtt identitástudatát vizsgálja. Az alkotó saját megfogalmazása szerint ezúttal azt kutatja, hogy milyen formában vannak meg bennünk a gyermekkor élményei. S mennyire befolyásolhatnak minket a jelenünkben ezek az élmények, illetve mi magunk milyen mértékben vagyunk tudatában mindennek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

„Mint egy Molotov-koktél”

Nemrég magyarul is megjelent harmadik regénye, Az iskola Topekában lelkes fogadtatásra talált Amerikában. A New Yorkban élő íróval a város jövőjéről, a Trump-korszak gyökereiről és a költőket érő kínos kérdésekről is beszélgettünk.