kiállítás - A fagy birodalma

  • Svébis Bence
  • 2011. október 27.

Képzőművészet

Mindent körbevesz a kietlen, fakó fehérség, csonthártyáig hatol a fagy, s lovecrafti lények lófrálnak körülöttünk. Itt a medvék lábujjai közt úszóhártya feszül, a rénszarvasok tojást és kisemlõsöket esznek, a szúnyogok testében fagyálló folyadék, a földön meg tökéletesen kerek, rejtélyes kövek. A két sarkkör a mai napig a titokzatosság és a fenség birodalma. A zord körülmények, a kutatásra alkalmatlan éghajlat is közrejátszik abban, hogy ember ritkán és kevés tudományos sikerrel teszi be ide a lábát. A Mezõgazdasági Múzeum kiállítása ezt a világot tárja elénk, azokat az élõlényeket, melyek a szélsõséges körülmények ellenére is otthonra leltek itt.

Nagyon keveset tudunk e világról, s mégis, ami birtokunkban van, már ámulatba ejt. Az a fajta evolúciós ösztön, melynek segítségével az iszonyú mínuszokban is megél növény és állat. Ám éppen ez az, amit a legkevésbé sikerül visszaadnia a tárlatnak, pedig a kiállítótér igyekszik megeleveníteni a környezetet. Hideg, kék szín dominál, fagyos üvegek és fakó világítás uralja a teret, mintha tényleg a sarkkörön lennénk. Ennyi azonban kevés a hangulathoz, ez csak a propozíció volna, ám a varázs hamar elvész. A magát interaktívnak hirdetõ kiállítás valójában egy nagyra nõtt képeskönyv. Kisebb és nagyobb - igaz, igencsak jól sikerült - természetfotók váltják egymást, rajtuk érdekes, de gyakran kissé lapos és szárazan tudományos szöveg. Néhol egy-egy állatszobor díszeleg. Ezen sajnos még az sem segít, hogy egy bugyuta játék keretében úgy kell megtalálni az egyes élõlényekkel kapcsolatos kérdésekre a feleletet, hogy ahhoz semmifajta ott megszerzett ismeretre nincs szükség, elég pusztán egy másik fotón meglelni a helyes válaszhoz tartozó képrészletet.

Alapjáraton jelentéktelen tárlat ez, mely bár expedícióval kecsegtet, csak egy fokkal szórakoztatóbb a fagyhalálnál.

Magyar Mezõgazdasági Múzeum, november 2-ig

**

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.