Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

kiállítás - Csortos Szabó Sándor: Titkos kertek

  • - legát -
  • 2011. október 27.

Képzőművészet

"Én nem értek egyet azzal, hogy amit már ötezerszer lefotóztak, azt nem lehet más megközelítésben újra bemutatni" - nyilatkozta pár évvel ezelõtt a számos nemzetközi seregszemlén is sikerrel szereplõ fotográfus. Hogy ezt bebizonyítsa, új kiállításán szinte kizárólag olyan helyszínekre kalauzol bennünket, amelyeket nem ötezerszer, de ötvenezerszer fotóztak le. Cesky Krumlov, Bayreuth vagy Angkor és vidéke Kambodzsában nagykanállal mért turistacsali, vagyis bátorság kell, hogy az itt készült képeket ne csak a családi album számára örökítse meg a fényképezõgép tulajdonosa. Csortos Szabó ráadásul nemcsak más megközelítést, de mindjárt titkot is ígér, vagyis ezeknek a helyeknek azt az arcát, amit nem fotóztak szét, amit õ maga fedezett fel.

Az kétségtelen, hogy Csortos Szabó Sándornak kisujjában van a szakma, tudja, hogyan játszik a fény meg az árnyék, az éles meg az életlen, hogyan lesz hatásos a törmelék, a százéves fa meg az éjszakai hó. Csakhogy ezt minden profi tudja. Kétségtelenül látványosak a nagyméretû fényképek, és a bédekkerektõl eltérõ látásmód is egyértelmû, ám ennek ellenére sem érezzük, hogy titkokba lennénk beavatva.

Ezek a "kertek" szépen el lettek kapva, bárhová kitehetnénk dekorációnak, jó rájuk nézni. Nem is az a baj velük, hogy nem ráznak fel, rendítenek meg, sõt egy olyan korban, amikor a csapból is csak rémség folyik, éppen valamiféle "megfejtésre" lenne igény. Kár, hogy Csortos Szabó Sándor éppen evvel marad adósunk.

Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, november 13-ig

***

Előző cikk a rovatban kiállítás - A fagy birodalma
Következő cikk a rovatban Álhagyományok tára

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Kritika

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Kritika

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Kritika

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Kritika

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Kritika

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Kritika

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

A szerk.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

A szerk.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

A szerk.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Külpol

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Belpol

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.