A munkáról készült videóban Kicsiny fontos vándormotívumai egyesülnek: az időt jelképező kör alakú óra, továbbá a körforgás (például egy korábbi munkáján megjelenő, az óriásira nőtt Szaturnusz bolygó alatt futószalagon órákat mosogató munkásnők) és a fekete-fehér mintázatban megjelenő terek és alakok (az öngyilkos szobafestők). Ezek a vizuális toposzok egyszerre hordoznak egyfajta szakrális és szürreális jelentést, sok esetben humorral megspékelve: így találkozhatunk egyes képeken a halott festőkkel a Vidámparkban vagy a vágóhídon is.
Másodsorban a kiállított festmények, fotók és gouache-ok persze nem előtanulmányok, hanem egyben önálló munkák, amelyeken egyrészt feltűnnek más, állandó szereplők: a gondnok mellett például az élettelenül elterülő vagy rossz helyen, sokszor apró balkonon landoló ejtőernyősök, a "látogatók". Másrészt furcsa, "antropomorf" tárgyak kerülnek elő, például a két, pepita mintás terítővel teljesen betakart, szemlátomást mozgó halottaskocsi, amelyek a tetejükre szerelt különös "antennákkal", telegráfokkal kommunikálnak egymással.
A harmadik szál a kiállítás címét is adó, fikciós elemekben és szabad asszociációkban is bővelkedő "képregény", amelyben mintegy felfejtődik a pepita vonal keletkezésének története, kezdve a kiindulóponttól, Henry Carey, Hundson bárója síremlékétől - melyen szokatlan módon nem az elhalálozott képe látható, hanem egy fekete-fehér kockákból kirakott mozaik - a sakkozó Kádár Jánoson át a pártvezér ellopott, majd pepitára festett koponyájáig. És mindegyik maga O., a "pepita kétely" reinkarnációja vagy áldozata.
2B Galéria, Bp. IX., Ráday utca 47., nyitva: január 4-ig
