Kiállítás

Kirakós

Gróf Ferenc: Mutató nélkül – B. A. úr X-ben

Mi köti össze Mélyi József nagypapáját, egy mutató nélküli napórát, az ötvenes években a képzőművészeti főiskolán tanító, csak Van Gőghként emlegetett Bernáth Aurélt, a Rákóczi-túróst, a G. A. úr X-ben című regény szerzőjét és egy martinászszobrot az 1958-as brüsszeli világkiállítással, Kádár Jánossal vagy Budapest részletekre bomló látképével?

A kérdés költői, és nyilvánvalóan nem a „minden mindennel összefügg” holisztikus tantétel hasra ütött igazolása. A kapocs a Kiscelli Múzeum templomterében látható kiállítás, illetve a művész, aki mindezt egy rendkívül izgalmas gondolati ívbe összerakta, és nem kevésbé érdekes módon prezentálta.

Mindenki tudja, hogy ahhoz, hogy egy kirakóst megoldjunk, először a sarkokat, majd a széleket, azaz a rögzítő pontokat kell megtalálni. Most azonban kénytelenek vagyunk rögtön a kép, vagyis a kiállítás közepéből/középpontjából kiindulni, illetve, hogy ne legyen olyan könnyű, közben a címre is fókuszálni.

A központi elem Bernáth évtizedekig rejtőzködő hatalmas (4×18 méteres) pannója, amit az 1958-as brüsszeli világkiállításra, a magyar pavilonba készített, s amely pont abban az évben készült, amikor Déry a börtönkórházban egy füzetbe írta egyik legfontosabb regényét, a G. A. úr X-bent. A kiállítás alcímében rejlő B betű már csak azért sem elírás, mert Déry és Bernáth barátsága a húszas években kezdődött, igaz, hasonló élettörténetük (nagypolgári család, a háború után betöltött vezetői szerep) után az ötvenes években mégis szélsőségesen eltérő pozícióba kerültek. A távolság azonban látszólagos: míg Déry sem volt a hősies kitartás mintaképe (a börtönben megtört, és megtagadta a Petőfi Körben ’56-ban mondott beszédét), úgy Bernáth sem volt a „rendszer arca, legitimálója és kiszolgálója”, hiszen azon dolgozott például, hogy megmentse a kirúgástól Lakner Lászlót.

Nem véletlen az sem, hogy Bernáth 1972-es életmű-kiállítását maga Déry nyitotta meg (mint a kiállításon is látható, a vendégkönyvbe írt gratulációk sorában Déry szignója fölött Kádár János elismerő szavai szerepelnek). Maga a pannó Budapest látképét ábrázolja a Gellért-hegyről körbetekintve, arannyal megfestve és „a brüsszeli kék eget tükrözve” – Déry ellenben romokról, kilátástalanságról írt (helyszíne pedig felismerhetően a húszas évek Moszkvája). Hogy a (legalábbis a szintén kiállított vázlat szerint) „életörömöt sugárzó” pannó mégis Déry könyvének illusztrációjává válik, az már Gróf érdeme.

A kültéri bemutatásra tervezett pannó fára erősített alumíniumlemezekből, -táblákból áll, amit a hátlapokon – az összerakást megkönnyítendő – megszámoztak; vízszintesen az ábécé betűit követve, függőlegesen pedig egytől négyig jelölve. Gróf viszont megfordította a rendszert, így az A1, A2 stb. fut lineárisan*. Ezáltal viszont a kép egymással össze nem függő részképekre, töredékekre esik szét. A művész szándéka éppen az volt, hogy egy másfajta olvasatot adjon a műnek; és valóban, a szétrobbanó darabkákban már nem lelhető fel „az ígéretes jövő”, sokkal inkább a szürke és fáradt magány. Nem tudom, hogy ez az elszürkülés az alapanyag jellegzetessége – hiszen az alumínium, azaz a timany bizonyos körülmények között képes oxidációra, „rozsdásodásra”, s talán az sem mellékes, hogy évtizedekig egymásra tornyozva hevert egy raktárban –, vagy már az eredeti műben is dominált, csak éppen elfedte a kompozíció. De ez mellékes. A kietlenség, a pesti oldal füstölgő, kaszárnyára emlékeztető gyárépületei, a fejetlen korzózók, hídfragmentumok hasonló kilátástalanságot tükröznek, mint Déry regényének reménytelenül elveszett szereplői, főként az „elviselhetetlen időben” tipródó főszereplője. A mű 66 táblából áll össze – így ugyanannyi Déry-idézet sorakozik a falakon. Az idézetek leginkább a könyv azon elemeit emelik ki, melyekben újra és újra feltűnik a mű vezérmotívuma, a mutató nélküli óra; nem véletlenül, hiszen az író szándéka szerint a könyv címe eredetileg az Óra mutatók nélkül lett volna. Erre utal a kiállítás címe is.

Gróf a 2004–2014 között működő Société Réaliste-duó alapító tagja, és bizonyos szempontból hű maradt a csoport munkamódszeréhez (az övé is betűképekből, jelekből, számokból egyszerűsítéssel, elemekre bontással, kivonással, összeadással és átlagolással felépített önálló világ) és központi témájukhoz, a hatalmi reprezentáció, a történelmet mozgató, alig látható mechanizmusok, kulturális képződmények „ábrázolásához”.

A kirakós egyik szélét tehát az „eltérített” képzőművészeti és irodalmi alkotáshoz kapcsolódó művei alkotják. A legfontosabb mindenképpen az álló, mozdulatlan időt prezentáló, betonból készült Napóra. Eltekintve attól, hogy egy zárt térben nonszensz napórát elhelyezni, ez az óra amúgy sem mutatná a pontos időt, hiszen az egytől tizenkettőig sorakozó számok nem mások, mint a 0 és az 1 fokozatos átváltozásának tipográfiai állomásai. A határvonal felhígítása, a jelentésétől megfosztott grafikai jel a csoport korábbi munkáin is felbukkant (ilyen volt az általuk kreált betűtípus, a Limes New Roman, amely az etnikai szempontból szegregált városrészek határvonalait használta fel, de volt a különféle országok pénzjeleiből összeállított ábécéjük és a saját – az utópisztikus elődöknek tisztelgő – monotopiának nevezett betűtípusuk is).

A másik oldal a brüsszeli szereplés (lásd előző cikkünket) körbejárása. A tárlat legnagyobb dobása kétségkívül a korabeli, a brüsszeli kiállításról tudósító filmhíradókból összeállított anyag. Ezen belül is azok a részletek, amelyek a magyar pavilon legkedveltebb részét, az éttermet mutatják be. A hat hónap alatt hatszáz­ezer embert kiszolgáló „nagyüzemet”, Mélyi József (a kurátor) nagypapája, Venesz József vezette (bővebben: Javított kiadás előtt, Magyar Narancs, 2013. május 16.), s egyebek mellett itt mutatták be a Rákóczi-túróst mint magyar specialitást.

A modern, új Magyarország külföldi diadalmenete idején itthon kivégezték Nagy Imrét. Csak hogy a kirakós teljes legyen.

Kiscelli Múzeum, Templomtér, nyitva december 31-ig.

* A pannót december 14-én helyreállítják a képek eredeti sorrendjének megfelelően – így a hónap végéig valójában már egy másik kiállítást lehet megtekinteni.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.