Csak szén és papír, mégis elképesztően hatásos – Robert Longo az Albertinában
Robert Longo a bécsi Albertinában kiállított hatalmas fotorealista szénművei mindenekelőtt a súlyukkal hatnak, jelenlétük letaglózó erejével, monumentalitásukkal.
Képzőművészet
Ég és föld közé
Chagall képeit igazán könnyű szeretni. Most száz képét állították ki, a nagyszabású tárlat a leköszönő főigazgató, Klaus Albrecht Schröder utolsó nagy projektje. Bár volt az ő ideje alatt is Bécsben Chagall-tárlat, a Kunstforumban főleg a zsidó színház számára készült terveire koncentráltak.
Csohány Kálmán-műveket keresnek egy kiállításhoz
A hódmezővásárhelyi múzeum december végéig várja a tulajdonosok jelentkezését, akár anonim módon is.
Megtalálásának körülményei miatt igazán különleges lelet a Somló-hegyi nyakék
A Magyar Nemzeti Múzeum régészei a késő bronzkor és a kora vaskor érintetlen „információs kincsesbányájának” nevezik a Veszprém megyei Somló-hegyet. Idén nyáron egy 3000 éves, aranyfólia borítású késő bronzkori nyakékre bukkantak, de a Somló-projekt keretében több ezer további lelet is előkerült a hegyen.
Több tízmilliárdért venne festményeket a Mol alapítványa
A Munkácsy-gyűjtemény is ismét célkeresztbe került, de Schmidt Mária szeretne egy magánmúzeumot is építeni 3-4000 négyzetméteren.
„Hol áll a kamera?”
A Semmitől az Egyig címmel nyílt egész életművét prezentáló kiállítás a Mai Manó Házban (benne a Katja Pratschkéval közös alkotásokkal). A Németországban élő és dolgozó művésszel Berlinről, a Sztálin-szoborról és a Szabadság térről beszélgettünk.
„Belesűríteni egy gesztusba”
Tavaly elnyerte a Kassák kortárs művészeti díjat, ebből tudta megvalósítani a munka kérdéskörét körbejáró, Itt a munka, hol az otthon? című kiállítását. Ennek kapcsán beszélgettünk a kétkezi munkával kapcsolatos tapasztalatokról, s arról, hogy milyen az az állapot, amikor sehol sem vagyunk.
A művészet határán
Kosárfonással készült laptoptáska, David Bowie falvédőre hímezve, statisztika szőnyegbe szőve. Van-e találkozási pontja a hagyományos kézműves technikáknak, a Covid-hobbiknak, a nagyszüleinktől ismerős tárgyaknak és a kortárs művészetnek?
„Vallom, hogy a jelenlegi kultúráról a legtöbbet a kollázs és a dekollázs tud referálni”
Géczi János biológusként végzett, egyetemen oktatott, művelődéstörténettel, kulturális antropológiával és tudománytörténettel foglalkozott. Nemrég új könyve jelent meg a Cholnoky testvérekről, és nagyszabású tárlata nyílt a Műcsarnokban.
Kijöttek a romok alól, és művészettel akarták megreformálni az emberiséget
Az 1945-ban Budapesten alakult Európai Iskola nevű művészcsoportról a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban nyílt nagyszabású tárlat, de a mozgalom örökségével még lenne dolgunk.
„Csak annyit érzékelünk, hogy egyfajta kiszorítósdi megy” – Klaniczay Júlia az Artpool múltjáról és jelenéről
45 évvel ezelőtt, 1979. március 25-én döntötték el Galántai Györggyel, hogy belevágnak egy új művészeti intézményprojektbe. Az Artpool Művészetkutató Központ társalapítójával hetvenedik születésnapja kapcsán egy ünneprontó közjátékot is próbáltunk megfejteni.
A legjobb magyar művészek is láthatatlanok Európa legnagyobb nemzetközi vásárán
Az elmúlt hetekben Zürich és Basel adott otthont két nemzetközileg is rangos művészeti rendezvénynek. Izgalmas kiállításokon jártunk, elmélkedtünk a periféria és az otthon fogalmáról, és azért találtunk magyar vonatkozásokat is.