Képzőművészet

Beépített hiba

Szemzőt elsősorban zenészként ismerjük: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fuvola szakán végzett, nevéhez köthető a repetitív és minimalista zeneműveket előadó 180-as csoport megalapítása (1979–1989), továbbá eddig tizenhárom nagylemeze jelent meg, köztük például az 1993-as Narratív kamara darabok, ahol a neoavantgárd meghatározó alakjainak szövegeit dolgozta fel (Hajas Tibor: A halál szexepilje, Erdély Miklós: Optimista előadás).

Mérges ember művészete

Baselitz a kortárs képzőművészet egyik legismertebb figurája, honfitársaival, Gerhard Richterrel és Anselm Kieferrel e pillanatban talán a műfaj legnagyobbja.
  • Hajdu István
  • 2017. május 27.

„A sztriptíz könnyű volt”

Vetkőzött, idegeneket hívott az ágyába, ismeretleneket követett, hamis diplomát szerzett, kitömött állatokkal él együtt és utálja a szélsőjobbot – Sophie Calle a friss Narancsban!
  • narancs.hu
  • 2017. május 18.

Onánia és holdjárás

A Trapéz Galéria két kicsiny terében látható kiállítás egyrészt illeszkedik az utóbbi időben egyre-másra nyíló, a magyar neoavantgárd művészet meghatározó alakjainak szentelt tárlatok sorába, másrészt szervesen kapcsolódik Lakner három éve ugyanitt bemutatott munkáihoz, azaz az 1968 és 1974 között keletkezett művekhez (a művész ekkor, majd negyven­éves korában emigrált Németországba).

„Magyar dizájnernek lenni olyan, mintha az ember Trabanttal indulna a Forma–1-en”

Szigeti Szilvia textildizájner, Radnóti Tamás belsőépítész, tervező. Ők az Eventuell Galéria alapítói, valamint a most már 12 éves, magyar dizájnereket bemutató madeinhungary és az 5 éves Határtalan Design kurátorai, szervezői. Szinte mindent együtt csinálnak, a rengeteg civil munkát is a hazai formatervezés jövőjéért. A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjába integrálódott, ezúttal 11 ország tervezőit bemutató kiállításukon beszélgettünk velük. Ezt vasárnapig lehet megtekinteni a Bálnában.
  • Artner Szilvia
  • 2017. május 4.

Rendületlenül

Bár rendszerváltásra 1987 táján még csak kevesen gondoltak, de már nem tűnt elképzelhetetlennek, hogy a félmúlt elhallgatott történetei lassan elbeszélhetővé válnak. Mindez olyan, távolról elefántcsonttoronynak látszó környezetben is tapintható volt, mint az ELTE Művészettörténet Tanszéke, ahol azonban hallgatóként nem tudtuk, kibeszélhetők-e a tanári kar idősebb tagjaira nehezedő, csak legendákból sejtett-tudott múltbéli titkok. Az iparművészet tanáráról, Molnár László egykori párttitkárról mindenki elképzelhetőnek tartotta, hogy valaha Rákosi feleségét oktatta, de akkoriban már sem őt, sem a múltját nem vettük komolyan.