A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.
Hogyan reagál egy ötéves kislány, ha a 20. század egyik legsikeresebb festőművésze kritizálja a rajzait, akit ráadásul nem szólíthat nagyinak? Miért volt sikeres üzletasszony Tamara de Lempicka, mi volt az igazi neve, és milyen autót vezetett valójában az „art deco királynője”? A többi közt erről is beszélgettünk a művész dédunokájával, az örökséget gondozó Tamara de Lempicka Estate LLC elnökével.
Az első kamera minden fotográfus életében kulcsfontosságú, minden vonatkozó emlék – akár a személyes, akár a kollektív emlékezetben – megemelkedik, önmagánál is jelentősebbnek tűnik.
Az amerikai-olasz művész közel száz fotográfiáját bemutató kiállítás közepénél egy hatalmasra nagyított felvételen a művészt látjuk a műtermében.
Soós Nóra: A kérdőjel háta mögött című tárlatát mindenképp nézze meg az, akit érdekel, milyen egy festőművész képein a válságban lévő Föld, vagy egy leépülőben lévő ország.
Az élénk-domináns színekkel festett vásznak harsány kompozíciói mögött komoly társadalmi üzenetek húzódnak: Soós Nóra újabb munkáiban egyebek közt a korral, a változásokkal néz szembe, illetve az igazságtalanságok elszenvedésével foglalkozik.
Böszörményi István szobrászművésznek elege lett az Ukrajna elleni hergelésből, így tiltakozott.
Ízlelgessük a tényt: a miniszterelnök portréját megfestő alkotó kapott állami kitüntetést, a szakma szerint teljesen érdemtelenül.
Barcsay Jenő Asszonyok című szénrajzára hatvan év után – épp a művész születésének 125 éves jubileumára készülődve – bukkantak rá egy családi hagyatékban. A több mint 21 négyzetméteres alkotás a Miskolci Egyetemen ma is látható márvány mozaik 1:1-es rajza, amelyet július közepétől láthat a nagyközönség.
Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.
Közelebbről is bepillantást nyerhettek a Munkácsy-díjas giccsfestő munkásságába.
