Szenzáció: nem is tudtak róla, pedig 1863 óta a Louvre gyűjteményének része volt Nagy Konstantin bronzszobrának hiányzó része

  • narancs.hu
  • 2018. június 2.

Képzőművészet

Megkerült a monumentális bronzszobor mutatóujja.

Megtalálták a párizsi Louvre-ban Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császár (i. sz. 272–337) monumentális bronzszobrának hiányzó mutatóujját.

A Szent Konstantinként is emlegetett császár monumentális bronzszobrának maradványait bár a római Capitoliumi Múzeumban őrzik, a Louvre-ban most fedezték fel, hogy 1863 óta a párizsi múzeum gyűjteményében található a hiányzó 38 centiméteres aranyozott bronz mutatóujj.

Az elveszett szobortöredékre Giampietro Campana (1808–1880) római bankár és műgyűjtő gyűjteményében bukkantak korábban a francia kutatók. A Louvre III. Napóleon alatt jutott a 19. századi itáliai bankár gyűjteménye egy részének birtokába.

false

A római Capitoliumi Múzeum igazgatója, Claudio Parisi Presicce szerint az ujjat minden valószínűség szerint 1584-ben választották le a szobor többi részéről. Akkor, amikor a földgömböt, amelyet Konstantin eredetileg a kezében tartott, egy kilométerkőre helyezték a Via Appián.

A római múzeum azt fontolgatja, hogy a novemberben nyíló Campana-kiállításra kölcsönadja a császár kezét a mutatóujjal való újraegyesítés céljából, míg a Louvre azt keresi, milyen feltételekkel engedhetné meg, hogy a kezet és az ujjat együtt mutathassák be Rómában.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.