Szenzáció: nem is tudtak róla, pedig 1863 óta a Louvre gyűjteményének része volt Nagy Konstantin bronzszobrának hiányzó része

  • narancs.hu
  • 2018. június 2.

Képzőművészet

Megkerült a monumentális bronzszobor mutatóujja.

Megtalálták a párizsi Louvre-ban Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császár (i. sz. 272–337) monumentális bronzszobrának hiányzó mutatóujját.

A Szent Konstantinként is emlegetett császár monumentális bronzszobrának maradványait bár a római Capitoliumi Múzeumban őrzik, a Louvre-ban most fedezték fel, hogy 1863 óta a párizsi múzeum gyűjteményében található a hiányzó 38 centiméteres aranyozott bronz mutatóujj.

Az elveszett szobortöredékre Giampietro Campana (1808–1880) római bankár és műgyűjtő gyűjteményében bukkantak korábban a francia kutatók. A Louvre III. Napóleon alatt jutott a 19. századi itáliai bankár gyűjteménye egy részének birtokába.

false

A római Capitoliumi Múzeum igazgatója, Claudio Parisi Presicce szerint az ujjat minden valószínűség szerint 1584-ben választották le a szobor többi részéről. Akkor, amikor a földgömböt, amelyet Konstantin eredetileg a kezében tartott, egy kilométerkőre helyezték a Via Appián.

A római múzeum azt fontolgatja, hogy a novemberben nyíló Campana-kiállításra kölcsönadja a császár kezét a mutatóujjal való újraegyesítés céljából, míg a Louvre azt keresi, milyen feltételekkel engedhetné meg, hogy a kezet és az ujjat együtt mutathassák be Rómában.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.