Szenzáció: nem is tudtak róla, pedig 1863 óta a Louvre gyűjteményének része volt Nagy Konstantin bronzszobrának hiányzó része

  • narancs.hu
  • 2018. június 2.

Képzőművészet

Megkerült a monumentális bronzszobor mutatóujja.

Megtalálták a párizsi Louvre-ban Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császár (i. sz. 272–337) monumentális bronzszobrának hiányzó mutatóujját.

A Szent Konstantinként is emlegetett császár monumentális bronzszobrának maradványait bár a római Capitoliumi Múzeumban őrzik, a Louvre-ban most fedezték fel, hogy 1863 óta a párizsi múzeum gyűjteményében található a hiányzó 38 centiméteres aranyozott bronz mutatóujj.

Az elveszett szobortöredékre Giampietro Campana (1808–1880) római bankár és műgyűjtő gyűjteményében bukkantak korábban a francia kutatók. A Louvre III. Napóleon alatt jutott a 19. századi itáliai bankár gyűjteménye egy részének birtokába.

false

A római Capitoliumi Múzeum igazgatója, Claudio Parisi Presicce szerint az ujjat minden valószínűség szerint 1584-ben választották le a szobor többi részéről. Akkor, amikor a földgömböt, amelyet Konstantin eredetileg a kezében tartott, egy kilométerkőre helyezték a Via Appián.

A római múzeum azt fontolgatja, hogy a novemberben nyíló Campana-kiállításra kölcsönadja a császár kezét a mutatóujjal való újraegyesítés céljából, míg a Louvre azt keresi, milyen feltételekkel engedhetné meg, hogy a kezet és az ujjat együtt mutathassák be Rómában.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.