„Művészet és valóság között” – döbbenetes afrikai képek

  • narancs.hu
  • 2013. június 14.

Képzőművészet

Pieter Hugo dél-afrikai fotográfus képei a Ludwig Múzeumban láthatók. A Narancs új számában interjúban beszél a szélsőséges élethelyzetek megjeleníthetőségéről, galériánkban pedig most megtekinthetik, mire jutott a kérdéssel a gyakorlatban.

„A művészetnek megvan az a képessége, hogy megváltoztassa a világot. Nem mindig oly módon, ahogy terveztük, de hat ránk, sőt, így vagy úgy meg is változtat. Engem nem az vezet, hogy üzenetet hagyjak vagy előálljak egy világos példával, hogy miként kellene megváltoztatnia téged a művészetnek, amikor nézed, amikor befogadod. Engem az érdekel a fotózásban, hogy valahol a művészet és a valóság objektív megragadása között helyezkedik el. A fényképészetnek megvan az adottsága ahhoz, hogy közrefogja ezt a két aspektust. A munkáknak pedig, amelyek ezen a határmezsgyén helyezkednek el, óriási energiájuk van, és ez az erő engem teljesen lenyűgöz.”

Ezt a fotós a megnyitó után nyilatkozta a Narancsnak. Nyomtatott kiadásunk interjújában Fülöp Zsófia arról is beszélgetett vele, milyen viszonyt lehet kialakítani a lefotózott emberekkel, miért unalmas az elsőre extrémnek tűnő munkája, és milyen egy népirtás emlékei és végrehajtói között élni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.