Megújulás, kísérletezés és határtalan szabadság jellemzi legfrissebb munkáit. Ismerős, organikus formái átalakulnak, de meghatározó színhasználata még mindig rendkívüli izgalmakat rejt. Minimalizmusról és sűrítésről, a vízről, mint megkapó természetélményről is beszélgettünk új, Ahonnan látni a tengert című kiállítása apropóján.
Ottfelejtett szemétnek is nézhetnénk az ormótlan sárga-fekete zsinegféleségeket, azaz a padlón heverő kábelcsonkokat, amelyek a térbe belépve fogadnak. Ezek egykor a norvég szárazföldet kötötték össze az olajfúró tornyokkal.
Megkérdeztük Horváth Csaba Árpád szobrászt, mit szimbolizált műve a Ferenc téren, és mit szólt ahhoz, hogy megrongálták, ledöntötték a szobrát.
Egy 6 fős társaság rongálta meg a köztéri alkotást, a térfigyelő kamera felvette.
A 60-as, 70-es évek izgalmas világába repít a Velünk élő Pop Art című plakátkiállítás, amely ennek a korszaknak a hazai nagyjait vonultatja föl. Kemény György és Bakos István munkáit s az alkalmazott grafika további feledhetetlen darabjait április 25-étől nézhetjük meg a Marczibányi Téri Művelődési Központban.
Ezt a párhuzamot vonta bevezetőjében Kéri Péter, a GAMIAN-Europe elnöke, amikor megnyitotta a KuglerArt Szalon új kiállítását, ahol mentális zavarokkal élők munkáit állították ki.
Bár elsősorban jazztrombitásként gondolunk rá, jó ideje már a fényképeivel is elkápráztatja a közönségét. Hamarosan megnyílik a kiállítása a budapesti Ludwig Múzeumban. E kitüntetett alkalomból írtuk róla ezt a portrét, amelyhez maga is hozzájárult egy rövid beszélgetéssel.
Járkálok a rotterdami Kunsthal hatalmas termeiben, és miközben igyekszem a kiállított műveket nézni, a figyelmemet állandóan eltéríti mindaz, amiről már előzetesen is értesültem. Tudom, milyen gyerekkora volt, hogy 1957-ben, egyéves korában az apját politikai okokból száműzték, és ő tizenhat éves koráig szegénységben és száműzetésben nőtt fel.
