Interjú

„Nem a pénzért”

Marikovszky Andrea művésztanár, civil aktivista

Képzőművészet

Válaszul a koronavírus-járvány művészeket érintő hatásaira, világszerte erőre kaptak az alapjövedelem bevezetéséről szóló kezdeményezések. Az ötlet Magyarországon sem előzmény nélküli. Mire jó és mire nem az alapjövedelem? – kérdeztük a téma szakértőjétől.

Magyar Narancs: Pontosan mi­re kell gondolnunk, amikor alapjövedelemről, illetve hangsúlyosan a feltétel nélküli alapjövedelemről hallunk?

Marikovszky Andrea: Egyesek szerint egy újraelosztási problémáról van szó, mások politikai-etikai kérdésként, és a de-growth alterközgazdasági felfogás részeként tekintenek az alapjövedelemre. Ez összefügg a ’68-as korszakkal; az alapjövedelem gondolata ennek a paradigmaváltó időszaknak a megtestesítője, hiszen különválasztja a munkát és a pénzt, felszabadítva a munkát végző embert a hatalmi kiszolgáltatottság alól. Az alapjövedelem emberi szabadságjogként tételeződik, ezért fontos a feltétel nélkülisége, ami arra utal, hogy ez egy olyan létminimum, amely nincs munkához vagy teljesítményhez kötve, de nincs segélyjellege sem. Ettől az ideától azonban egyre messzebb kerülünk. Ma azért dolgozunk, hogy éljünk, és azért élünk, hogy dolgozzunk.

MN: Miért éppen a művészeti alapjövedelmet célzó próbálkozások kaptak most kiemelt figyelmet?

MA: Mert a művészek helyzete nagyon speciális. Ők azok, akik eleve úgy szereznek diplomát is, hogy tudni lehet, azzal nem egy munkahelyre fognak kerülni havi fixért. Esetükben még látványosabbak a kapitalizmus anomáliái. Sehol a világon nincsenek valódi elképzelések a helyzetük kezelésére. Vállalkozóként kellene boldogulniuk, miközben az ehhez szükséges képességekkel nem biztos, hogy rendelkeznek.

MN: Írországban 2022-ben kormányzati kezdeményezésre elindult egy művészeti alapjövedelemmel foglalkozó kísérleti program. (Lásd keretes anyagunkat.) Működőképes lehet egy pusztán művészeket célzó rendszer?

MA: Ez Írországban egy csaknem ötvenéves mozgalom eredménye. Maga az elképzelés sokkal szélesebb körű, csak a művészeken keresztül azért lehet nagyon jól bevezetni, mert olyan emberekről van szó, akik a nyilvánosság és a láthatóság problé­mái­val is foglalkoznak, így hosszú távon nagyobb eséllyel tudnak segítséget nyújtani a rendszer továbbfejlesztésében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.