rés a présen

„Hogy megtanuljak hegeszteni”

  • rés a présen
  • 2024. május 8.

Képzőművészet

Szabó Nóra képzőművész

rés a présen: Honey bones címmel csontinstallációt állítottál ki a Lövölde téri Cairo Contemporary kirakatban. Eredeti vagy műcsontok ezek?

Szabó Nóra: A Honey Bones pszeudo csontokat mutat be. Általában a testtel foglalkozom, a test és környezetének viszonya érdekel, valamint a lenyomatok; érintkezés, jelenlét és az idő fogalma. Arra törekszem, hogy kihelyezett nézőpontból vizsgáljam meg az embert. Ez lehet nem emberi, ezért van, hogy vannak a szobrokban olyan jellegzetességek, amelyek rovarokra vagy más állati csontvázakra emlékeztetnek. Olyanok ezek a csontok, mintha egy ismeretlen faj fosszíliáit mosta volna ki a víz a földből, de tűnhetnek úgy is, mint egy még nem létező faj csontjai, úgynevezett technofosszíliák. A szobor testi elváltozásokat mutat meg, és eredetileg a Rianás című, részben a boszorkánysággal foglalkozó projektre készült.

rap: Milyen technikával?

SZN: 3D nyomtatással, PLA anyaggal. A 3D modellezést a témavezetőmtől, Előd Ágnestől tanultam, és egy éve foglalkozom vele önszorgalomból. A műszaki érzékem jelentősen fejlődött, és az idegrendszerem is sokat erősödött közben. Izgalmas technológia, mert nagy szabadságot enged a formák tekintetében. Az installáció úgy néz ki, hogy ezek a 3D nyomtatott csontszerű szobrok fémállványra vannak applikálva úgy, mint a természettudományi múzeumokban a dinoszauruszcsontok. Az állványok hegesztésében apukám segített, de a bakancslistámon van, hogy megtanuljak hegeszteni.

rap: Milyen kiállítóhely ez?

SZN: A Cairo Contemporary a Parallel Művészeti Alapítvány kiállítóhelye, inkább project space. Különlegessége, hogy kék tér, ami nagymértékben befolyásolja az alkotói attitűdöt, és az is, hogy ez egy éjjel-nappal megvilágított kirakat, ahol a járókelő közvetlenül találkozik a művészettel. Itt nem létezik a kortárs galériáknál jellemző küszöbfélelem. A névválasztás a 19. század végén a téren üzemelő Cairo Kávéházra utal, amelyet Tichy József sikeres mészárosmester alapított és rendeztetett be keleties hangulatban. A kávézó freskóit Vajda Zsigmond készítette, híres vendége volt Bortnyik Sándor festőművész. A helyiség az erzsébetvárosi önkormányzat tulajdonában van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.