rés a présen: Honey bones címmel csontinstallációt állítottál ki a Lövölde téri Cairo Contemporary kirakatban. Eredeti vagy műcsontok ezek?
Szabó Nóra: A Honey Bones pszeudo csontokat mutat be. Általában a testtel foglalkozom, a test és környezetének viszonya érdekel, valamint a lenyomatok; érintkezés, jelenlét és az idő fogalma. Arra törekszem, hogy kihelyezett nézőpontból vizsgáljam meg az embert. Ez lehet nem emberi, ezért van, hogy vannak a szobrokban olyan jellegzetességek, amelyek rovarokra vagy más állati csontvázakra emlékeztetnek. Olyanok ezek a csontok, mintha egy ismeretlen faj fosszíliáit mosta volna ki a víz a földből, de tűnhetnek úgy is, mint egy még nem létező faj csontjai, úgynevezett technofosszíliák. A szobor testi elváltozásokat mutat meg, és eredetileg a Rianás című, részben a boszorkánysággal foglalkozó projektre készült.
rap: Milyen technikával?
SZN: 3D nyomtatással, PLA anyaggal. A 3D modellezést a témavezetőmtől, Előd Ágnestől tanultam, és egy éve foglalkozom vele önszorgalomból. A műszaki érzékem jelentősen fejlődött, és az idegrendszerem is sokat erősödött közben. Izgalmas technológia, mert nagy szabadságot enged a formák tekintetében. Az installáció úgy néz ki, hogy ezek a 3D nyomtatott csontszerű szobrok fémállványra vannak applikálva úgy, mint a természettudományi múzeumokban a dinoszauruszcsontok. Az állványok hegesztésében apukám segített, de a bakancslistámon van, hogy megtanuljak hegeszteni.
rap: Milyen kiállítóhely ez?
SZN: A Cairo Contemporary a Parallel Művészeti Alapítvány kiállítóhelye, inkább project space. Különlegessége, hogy kék tér, ami nagymértékben befolyásolja az alkotói attitűdöt, és az is, hogy ez egy éjjel-nappal megvilágított kirakat, ahol a járókelő közvetlenül találkozik a művészettel. Itt nem létezik a kortárs galériáknál jellemző küszöbfélelem. A névválasztás a 19. század végén a téren üzemelő Cairo Kávéházra utal, amelyet Tichy József sikeres mészárosmester alapított és rendeztetett be keleties hangulatban. A kávézó freskóit Vajda Zsigmond készítette, híres vendége volt Bortnyik Sándor festőművész. A helyiség az erzsébetvárosi önkormányzat tulajdonában van.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
