Tavaszi programajánló - rés a présen

„Zöldebb volt”

  • rés a présen
  • 2024. március 26.

Képzőművészet

Molnár Veronika kurátor, a Liget Galéria vezetője

rés a présen: A MOME dizájn és művészetelmélet alapszakának elvégzése után kurátorként kezdtél dolgozni. Mi érdekelt leginkább az akkori Budapest művészeti életében?

Molnár Veronika: A MOME-s éveim alatt kulturális újságírással és magazinok szerkesztésével foglalkoztam, a fotósokat, szerkesztőket és art directorokat tömörítő kreatív közeg sokkal pezsgőbbnek és szabadabbnak érződött, mint az épp átrendeződő krízishelyzetben vergődő kortárs művészeti szcéna, ahol dolgoztam többek között a PS Magazin tematikus lapszáma, az Equality szerkesztésén is, amelynek címlapján Stav Strashko transzgender modell szerepelt. A jelenből visszatekintve nagyon hiányzik ez a szabad légkör, és hiányoznak a kollégák, barátok, akiknek jelentős része azóta külföldön találta meg a számítását. Aztán érdekes módon előbb ismerkedtem meg New York-i kortárs képzőművészeti intézményrendszerrel, mint a budapestivel. 2017 őszén Campus Mundi ösztöndíjjal egy szemeszterre New Yorkba költöztem, ahol az egyetem mellett két galériában is gyakornokoskodtam. Az ottani impulzusok vezettek odáig, hogy magam is kurátorként szeretnék dolgozni. Miután itthon lediplomáztam, jelentkeztem a FERi feminista galériába asszisztensnek, hogy Oltai Katától tanulhassak, akivel egy egyetemi kurzus keretében ismerkedtem meg, és akire azóta is mentoromként tekintek. Ezzel párhuzamosan a Faur Zsófi Galéria galériavezetőjeként dolgoztam másfél évig, és rengeteget tanultam a különböző szakmai és kereskedelmi folyamatokról. Mindeközben azt tervezgettem, hogy hogyan juthatnék vissza New Yorkba továbbtanulni.

rap: Felmerült, hogy kint is maradsz?

MV: Fulbright- és Rosztoczy-ösztöndíj-támogatással végeztem el aztán a City University of New York művészettörténet mesterképzését. A New York-i tartózkodásom ugyan hosszabbra nyúlt a tervezettnél a Museum of Modern Artnál töltött egyéves kurátori gyakornokságom miatt, de a Fulbright-ösztöndíj kikötései miatt egyértelmű volt, hogy nem tudok hosszú távon kint maradni. Azóta igyekszem évente legalább egyszer visszalátogatni különböző projektek apropóján.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.