Kiállítás

Kinek az emlékei?

Hermann Ildi: szerint a világ

  • Erdei Krisztina
  • 2021. május 5.

Képzőművészet

A kiállítást nézve az lehet a benyomásunk, hogy a fotográfus a múlthoz fűződő viszonyunkat, annak különböző rétegeit a fotográfia dokumentatív jellegének változásaival összefüggésben, karakteres példákon, személyes történeteken keresztül tette próbára viszonylag rövid, de annál tartalmasabb munkássága során.

Emlékeink hol tágabb enteriőrökben, hol néhány tárgy együttesében, hol testekre tetovált rajzok, hol pedig narráció formájában őrzik személyes kötődésünket a múltunkhoz, a régmúlt eseményeihez, a kultúránkhoz magához. A kiállítás kurátorai, Csizek Gabriella és Somogyi Zsófia a fotóművész halála után két évvel először mutattak be válogatást Hermann munkáiból, egy immár lezárt életmű jellegzetes töredékeinek rendezésére törekedve, egészen az első, már saját vizuális nyelvet bontogató Közeg című munkától a befejezetlenül maradt Hiányzó történetek címet viselő sorozatig.

A megjelenő nyolc projekt mindegyikéből láthattunk már korábban képeket valamilyen formában, de kifejezetten kiállítási körülmények között először jelenik meg az Emberek – New York, London és a Tetoválások című széria. Ez utóbbi lazán és nyers egyértelműséggel fotózott képeit Hermann a közösségi és online médiában osztotta meg korábban, talán maga sem volt biztos benne, hogy egy galériában is helye lehet a kurátorok szerint „kiapadhatatlan kíváncsisággal” készült fotóknak, amelyek „komoly kor- és kórképet adnak” környezetünkről. A snapshot jellegű pillanatképeket ezúttal különböző, az ábrázolt minták giccses túlzásaira rímelő képkeretekben láthatjuk. Ahogy a Balaton-parti panorámát kitakaró tetoválások, úgy Hermann számos egyéb munkája is könnyen átültethető volt a média felületeire, tőmondatos, éles állításaik érthetően hozták létre a kapcsolatot a felmutatni kívánt összefüggések között. Így ezek a felsorolt (bemutatott) példák mennyisége által megkérdőjelezhetetlenné váltak, illetve a szubjektív vizuális megfogalmazásuk ellenére objektív tényeknek mutatkoznak.

 
Az Emberek – New York, London sorozatból

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.