Kiállítás

Kinek az emlékei?

Hermann Ildi: szerint a világ

  • Erdei Krisztina
  • 2021. május 5.

Képzőművészet

A kiállítást nézve az lehet a benyomásunk, hogy a fotográfus a múlthoz fűződő viszonyunkat, annak különböző rétegeit a fotográfia dokumentatív jellegének változásaival összefüggésben, karakteres példákon, személyes történeteken keresztül tette próbára viszonylag rövid, de annál tartalmasabb munkássága során.

Emlékeink hol tágabb enteriőrökben, hol néhány tárgy együttesében, hol testekre tetovált rajzok, hol pedig narráció formájában őrzik személyes kötődésünket a múltunkhoz, a régmúlt eseményeihez, a kultúránkhoz magához. A kiállítás kurátorai, Csizek Gabriella és Somogyi Zsófia a fotóművész halála után két évvel először mutattak be válogatást Hermann munkáiból, egy immár lezárt életmű jellegzetes töredékeinek rendezésére törekedve, egészen az első, már saját vizuális nyelvet bontogató Közeg című munkától a befejezetlenül maradt Hiányzó történetek címet viselő sorozatig.

A megjelenő nyolc projekt mindegyikéből láthattunk már korábban képeket valamilyen formában, de kifejezetten kiállítási körülmények között először jelenik meg az Emberek – New York, London és a Tetoválások című széria. Ez utóbbi lazán és nyers egyértelműséggel fotózott képeit Hermann a közösségi és online médiában osztotta meg korábban, talán maga sem volt biztos benne, hogy egy galériában is helye lehet a kurátorok szerint „kiapadhatatlan kíváncsisággal” készült fotóknak, amelyek „komoly kor- és kórképet adnak” környezetünkről. A snapshot jellegű pillanatképeket ezúttal különböző, az ábrázolt minták giccses túlzásaira rímelő képkeretekben láthatjuk. Ahogy a Balaton-parti panorámát kitakaró tetoválások, úgy Hermann számos egyéb munkája is könnyen átültethető volt a média felületeire, tőmondatos, éles állításaik érthetően hozták létre a kapcsolatot a felmutatni kívánt összefüggések között. Így ezek a felsorolt (bemutatott) példák mennyisége által megkérdőjelezhetetlenné váltak, illetve a szubjektív vizuális megfogalmazásuk ellenére objektív tényeknek mutatkoznak.

 
Az Emberek – New York, London sorozatból

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását?

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.