Prolongálva: Ahogy volt, úgy lesz (Színház-igazgatói pályázatok Budapesten)

  • H. I.
  • 2000. november 9.

Képzőművészet

Éppen az amerikai elnökválasztás napján itthon is választásokat tartottak. A fővárosi színházak igazgatói posztjára meghirdetett pályázatok első körében öt budapesti teátrum került terítékre. A Vígszínház, a Katona József Színház és a Radnóti Színház vezetésére kizárólag a jelenlegi igazgatók pályáztak. A Madách Színház és az Új Színház esetében több jelentkező akadt ugyan, ám a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának döntése alapján e két színházban is az eddigi igazgatók folytathatják munkájukat.
Éppen az amerikai elnökválasztás napján itthon is választásokat tartottak. A fővárosi színházak igazgatói posztjára meghirdetett pályázatok első körében öt budapesti teátrum került terítékre. A Vígszínház, a Katona József Színház és a Radnóti Színház vezetésére kizárólag a jelenlegi igazgatók pályáztak. A Madách Színház és az Új Színház esetében több jelentkező akadt ugyan, ám a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának döntése alapján e két színházban is az eddigi igazgatók folytathatják munkájukat. Aszokásosnál csöndesebben zajlott a fővárosi színigazgatói pályázatok első köre. Nem voltak aláírásgyűjtések, nem voltak cikkek a régi és az új igazgató mellett, nem volt nagy felhajtás.

Így aztán

minden maradt a régiben

Leszámítva, hogy a Madách Kamarát művészileg leválasztják a "nagy" Madáchtól, és ott Mácsai Pál alakíthat ki ízlésének megfelelő színházat. Azzal az apró szigorítással, hogy ha a nézettség 75 százalék alá esik, csomagolhat. Kerényinek igaza van, ő adja a pénzt, a struktúrát, a színészeket, csak nem fogja a veszteséget is átvállalni?

Hasonlóan gondolkodhatott a Fővárosi Önkormányzat is, csak ők nem mertek lépni. A nézettség szó ritkán hangzott el a különböző fórumokon, inkább azt hangsúlyozták, hogy a művészi színvonalat nem lehet mérni. És úgy látszik, akkor már figyelembe sem kell venni. Olyannyira nem, hogy az Új Színház népszerűségének érezhető csökkenése sem volt elég ok a váltásra. Hovatovább az sem, hogy a fiatal színházcsinálók fellépését ösztönző felhívásra végre (azaz másodszor) jelentkezett valaki, aki itt van, készen áll, hogy dolgozzon, és a nézettsége - eddigi rendezései alapján - jóval túl van a 75 százalékon. Lehet, hogy a nevével van baj? Alföldi Róbert ugyanis másodszor sem kapott zöld lámpát, pedig a szakmai kuratórium 3,5-3,5 (a tartózkodás felet ért) arányban szavazott az ő és a jelenlegi igazgató, Márta István pályázatára. Sebaj, ha a szakma nem dönt, majd dönt helyette a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága: az utolsó és döntő (!) fordulóban 10-3 arányban leszavazta Alföldi pályázatát. Felmerül a kérdés, egyáltalán mire tartják a szakmai kuratóriumot, ha figyelembe se veszik a véleményét?! Talán még nem heverték ki a Székely Gábor leváltását övező elégedetlenséget? Vagy nem merték megkockáztatni a Kelemen László Kör népszerű színészeinek életét befolyásoló döntést?

Márta István 120 oldalas pályázatában sok mindent ígért - csak a fele teljesüljön! Kilátásba helyezte, hogy a TV 2-vel közösen tévéjátékokat forgatnak majd a színház nyári szünetében, továbbá folytatják az MTM-Új Színház Galéria működését és a színházi közvetítéseket is a TV 2-n. Ameddig Márta a TV 2-nél dolgozik, addig ez biztos így is lesz.

Újdonságnak számított, hogy a főváros ezúttal tematikus pályázatot írt ki. A nagy dilemmának, hogy épületre vagy társulatra pályázzanak-e a jelöltek, elébe mentek azzal, hogy a színház profilját már a kiírásban meghatározták. Rugalmasságukat bizonyítja, hogy volt olyan színház, ahol a kiírástól eltérő pályázat nyert...

A Madách Színház esetében a laikus számára érthetetlen dolgok történtek. A színházra Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Nagy Viktor rendező, a jelenlegi igazgató, Kerényi Imre és a Madách sikerrendezője, Szirtes Tamás adta be a pályázatát. Az első forduló után már csak a két "madáchos" maradt versenyben, akik mellesleg több évtizede jó barátságban vannak. A színházért mégsem egymás ellen, hanem együtt pályáztak. ´k úgy fogalmaztak, hogy a Madách Színház két ajánlattal állt a fenntartó elé, és igazgatóváltás esetén legfeljebb szobát cserélnek.

Ügyes húzás

Ezzel a csellel kiütötték a többi pályázót, és biztos sikerre mentek. Bejött. Szükség ugyan nem volt rá, mert a Kerényi-féle pályázat csont nélkül győzött. Pedig a kiíráshoz sokkal inkább igazodott Szirtes Tamás pályázata, aki az Erzsébet körúti épületbe rangos musicalszínházat, a Kamarába pedig nívós bulvárszínházat álmodott. Megint csak azt kell mondanunk, hogy a képviselők a kényelmesebb és biztonságosabb megoldást választották. Kerényi ugyanis felajánlotta a Madách Kamara fokozatos leválasztását (ami nem szerepelt feltételként), viszont annak összes következményétől megmenti a fővárost. Nem kell pályázatot kiírni és elbírálni, nem kell pénzt áldozni az új színház kialakításának járulékos költségeire, és ami a fő: nem kell felelősséget vállalni. Se gazdaságit, se művészit. Mácsai Pál személye teljesen megfelel az újítás szellemének, de mégsem egy Alföldi. Ahogy a mesében: jut is, marad is.

Botrányos előadásokra sem kell számítani, mert Mácsai felett ott lebeg a nézettség Kerényi-féle kardja, 75 százalék alatt azonnal lesújt. A tervek szerint a repertoárt folyamatosan, három éven át cserélik le: amint Mácsai bemutat egy darabot, Kerényi levesz egyet és így tovább. Amennyiben sikeres lesz az új formáció működése, kilátásba helyezték a Kamara teljes leválasztását a következő pályázat idején.

A Víg, a Katona és a Radnóti esetében a jelenlegi igazgatókkal senki nem mert kiállni. Nem vitatható ezeknek a teátrumoknak a sikeressége, mégis lehangoló, hogy senki nem gondolja úgy, legalább megpróbálja, hátha tud jobbat csinálni. A sokat emlegetett színházi struktúraváltásra nincs jelentkező, de ezt a fenntartók sem gondolják komolyan, hiszen akkor nem kötötték volna meg ennyire a jelentkezők kezét.

A képviselők a döntés után nyugodtan hajthatták álomra fejüket. Megmenekültek Alföldi Róberttől, Kerényi ígért nekik egy új színházat - ingyen, Márta István pedig szponzoraival továbbra is biztosítja saját működését.

H. I.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.