Prolongálva: Ahogy volt, úgy lesz (Színház-igazgatói pályázatok Budapesten)

  • H. I.
  • 2000. november 9.

Képzőművészet

Éppen az amerikai elnökválasztás napján itthon is választásokat tartottak. A fővárosi színházak igazgatói posztjára meghirdetett pályázatok első körében öt budapesti teátrum került terítékre. A Vígszínház, a Katona József Színház és a Radnóti Színház vezetésére kizárólag a jelenlegi igazgatók pályáztak. A Madách Színház és az Új Színház esetében több jelentkező akadt ugyan, ám a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának döntése alapján e két színházban is az eddigi igazgatók folytathatják munkájukat.
Éppen az amerikai elnökválasztás napján itthon is választásokat tartottak. A fővárosi színházak igazgatói posztjára meghirdetett pályázatok első körében öt budapesti teátrum került terítékre. A Vígszínház, a Katona József Színház és a Radnóti Színház vezetésére kizárólag a jelenlegi igazgatók pályáztak. A Madách Színház és az Új Színház esetében több jelentkező akadt ugyan, ám a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának döntése alapján e két színházban is az eddigi igazgatók folytathatják munkájukat. Aszokásosnál csöndesebben zajlott a fővárosi színigazgatói pályázatok első köre. Nem voltak aláírásgyűjtések, nem voltak cikkek a régi és az új igazgató mellett, nem volt nagy felhajtás.

Így aztán

minden maradt a régiben

Leszámítva, hogy a Madách Kamarát művészileg leválasztják a "nagy" Madáchtól, és ott Mácsai Pál alakíthat ki ízlésének megfelelő színházat. Azzal az apró szigorítással, hogy ha a nézettség 75 százalék alá esik, csomagolhat. Kerényinek igaza van, ő adja a pénzt, a struktúrát, a színészeket, csak nem fogja a veszteséget is átvállalni?

Hasonlóan gondolkodhatott a Fővárosi Önkormányzat is, csak ők nem mertek lépni. A nézettség szó ritkán hangzott el a különböző fórumokon, inkább azt hangsúlyozták, hogy a művészi színvonalat nem lehet mérni. És úgy látszik, akkor már figyelembe sem kell venni. Olyannyira nem, hogy az Új Színház népszerűségének érezhető csökkenése sem volt elég ok a váltásra. Hovatovább az sem, hogy a fiatal színházcsinálók fellépését ösztönző felhívásra végre (azaz másodszor) jelentkezett valaki, aki itt van, készen áll, hogy dolgozzon, és a nézettsége - eddigi rendezései alapján - jóval túl van a 75 százalékon. Lehet, hogy a nevével van baj? Alföldi Róbert ugyanis másodszor sem kapott zöld lámpát, pedig a szakmai kuratórium 3,5-3,5 (a tartózkodás felet ért) arányban szavazott az ő és a jelenlegi igazgató, Márta István pályázatára. Sebaj, ha a szakma nem dönt, majd dönt helyette a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága: az utolsó és döntő (!) fordulóban 10-3 arányban leszavazta Alföldi pályázatát. Felmerül a kérdés, egyáltalán mire tartják a szakmai kuratóriumot, ha figyelembe se veszik a véleményét?! Talán még nem heverték ki a Székely Gábor leváltását övező elégedetlenséget? Vagy nem merték megkockáztatni a Kelemen László Kör népszerű színészeinek életét befolyásoló döntést?

Márta István 120 oldalas pályázatában sok mindent ígért - csak a fele teljesüljön! Kilátásba helyezte, hogy a TV 2-vel közösen tévéjátékokat forgatnak majd a színház nyári szünetében, továbbá folytatják az MTM-Új Színház Galéria működését és a színházi közvetítéseket is a TV 2-n. Ameddig Márta a TV 2-nél dolgozik, addig ez biztos így is lesz.

Újdonságnak számított, hogy a főváros ezúttal tematikus pályázatot írt ki. A nagy dilemmának, hogy épületre vagy társulatra pályázzanak-e a jelöltek, elébe mentek azzal, hogy a színház profilját már a kiírásban meghatározták. Rugalmasságukat bizonyítja, hogy volt olyan színház, ahol a kiírástól eltérő pályázat nyert...

A Madách Színház esetében a laikus számára érthetetlen dolgok történtek. A színházra Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Nagy Viktor rendező, a jelenlegi igazgató, Kerényi Imre és a Madách sikerrendezője, Szirtes Tamás adta be a pályázatát. Az első forduló után már csak a két "madáchos" maradt versenyben, akik mellesleg több évtizede jó barátságban vannak. A színházért mégsem egymás ellen, hanem együtt pályáztak. ´k úgy fogalmaztak, hogy a Madách Színház két ajánlattal állt a fenntartó elé, és igazgatóváltás esetén legfeljebb szobát cserélnek.

Ügyes húzás

Ezzel a csellel kiütötték a többi pályázót, és biztos sikerre mentek. Bejött. Szükség ugyan nem volt rá, mert a Kerényi-féle pályázat csont nélkül győzött. Pedig a kiíráshoz sokkal inkább igazodott Szirtes Tamás pályázata, aki az Erzsébet körúti épületbe rangos musicalszínházat, a Kamarába pedig nívós bulvárszínházat álmodott. Megint csak azt kell mondanunk, hogy a képviselők a kényelmesebb és biztonságosabb megoldást választották. Kerényi ugyanis felajánlotta a Madách Kamara fokozatos leválasztását (ami nem szerepelt feltételként), viszont annak összes következményétől megmenti a fővárost. Nem kell pályázatot kiírni és elbírálni, nem kell pénzt áldozni az új színház kialakításának járulékos költségeire, és ami a fő: nem kell felelősséget vállalni. Se gazdaságit, se művészit. Mácsai Pál személye teljesen megfelel az újítás szellemének, de mégsem egy Alföldi. Ahogy a mesében: jut is, marad is.

Botrányos előadásokra sem kell számítani, mert Mácsai felett ott lebeg a nézettség Kerényi-féle kardja, 75 százalék alatt azonnal lesújt. A tervek szerint a repertoárt folyamatosan, három éven át cserélik le: amint Mácsai bemutat egy darabot, Kerényi levesz egyet és így tovább. Amennyiben sikeres lesz az új formáció működése, kilátásba helyezték a Kamara teljes leválasztását a következő pályázat idején.

A Víg, a Katona és a Radnóti esetében a jelenlegi igazgatókkal senki nem mert kiállni. Nem vitatható ezeknek a teátrumoknak a sikeressége, mégis lehangoló, hogy senki nem gondolja úgy, legalább megpróbálja, hátha tud jobbat csinálni. A sokat emlegetett színházi struktúraváltásra nincs jelentkező, de ezt a fenntartók sem gondolják komolyan, hiszen akkor nem kötötték volna meg ennyire a jelentkezők kezét.

A képviselők a döntés után nyugodtan hajthatták álomra fejüket. Megmenekültek Alföldi Róberttől, Kerényi ígért nekik egy új színházat - ingyen, Márta István pedig szponzoraival továbbra is biztosítja saját működését.

H. I.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.