Így aztán
minden maradt a régiben
Leszámítva, hogy a Madách Kamarát művészileg leválasztják a "nagy" Madáchtól, és ott Mácsai Pál alakíthat ki ízlésének megfelelő színházat. Azzal az apró szigorítással, hogy ha a nézettség 75 százalék alá esik, csomagolhat. Kerényinek igaza van, ő adja a pénzt, a struktúrát, a színészeket, csak nem fogja a veszteséget is átvállalni?
Hasonlóan gondolkodhatott a Fővárosi Önkormányzat is, csak ők nem mertek lépni. A nézettség szó ritkán hangzott el a különböző fórumokon, inkább azt hangsúlyozták, hogy a művészi színvonalat nem lehet mérni. És úgy látszik, akkor már figyelembe sem kell venni. Olyannyira nem, hogy az Új Színház népszerűségének érezhető csökkenése sem volt elég ok a váltásra. Hovatovább az sem, hogy a fiatal színházcsinálók fellépését ösztönző felhívásra végre (azaz másodszor) jelentkezett valaki, aki itt van, készen áll, hogy dolgozzon, és a nézettsége - eddigi rendezései alapján - jóval túl van a 75 százalékon. Lehet, hogy a nevével van baj? Alföldi Róbert ugyanis másodszor sem kapott zöld lámpát, pedig a szakmai kuratórium 3,5-3,5 (a tartózkodás felet ért) arányban szavazott az ő és a jelenlegi igazgató, Márta István pályázatára. Sebaj, ha a szakma nem dönt, majd dönt helyette a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága: az utolsó és döntő (!) fordulóban 10-3 arányban leszavazta Alföldi pályázatát. Felmerül a kérdés, egyáltalán mire tartják a szakmai kuratóriumot, ha figyelembe se veszik a véleményét?! Talán még nem heverték ki a Székely Gábor leváltását övező elégedetlenséget? Vagy nem merték megkockáztatni a Kelemen László Kör népszerű színészeinek életét befolyásoló döntést?
Márta István 120 oldalas pályázatában sok mindent ígért - csak a fele teljesüljön! Kilátásba helyezte, hogy a TV 2-vel közösen tévéjátékokat forgatnak majd a színház nyári szünetében, továbbá folytatják az MTM-Új Színház Galéria működését és a színházi közvetítéseket is a TV 2-n. Ameddig Márta a TV 2-nél dolgozik, addig ez biztos így is lesz.
Újdonságnak számított, hogy a főváros ezúttal tematikus pályázatot írt ki. A nagy dilemmának, hogy épületre vagy társulatra pályázzanak-e a jelöltek, elébe mentek azzal, hogy a színház profilját már a kiírásban meghatározták. Rugalmasságukat bizonyítja, hogy volt olyan színház, ahol a kiírástól eltérő pályázat nyert...
A Madách Színház esetében a laikus számára érthetetlen dolgok történtek. A színházra Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Nagy Viktor rendező, a jelenlegi igazgató, Kerényi Imre és a Madách sikerrendezője, Szirtes Tamás adta be a pályázatát. Az első forduló után már csak a két "madáchos" maradt versenyben, akik mellesleg több évtizede jó barátságban vannak. A színházért mégsem egymás ellen, hanem együtt pályáztak. ´k úgy fogalmaztak, hogy a Madách Színház két ajánlattal állt a fenntartó elé, és igazgatóváltás esetén legfeljebb szobát cserélnek.
Ügyes húzás
Ezzel a csellel kiütötték a többi pályázót, és biztos sikerre mentek. Bejött. Szükség ugyan nem volt rá, mert a Kerényi-féle pályázat csont nélkül győzött. Pedig a kiíráshoz sokkal inkább igazodott Szirtes Tamás pályázata, aki az Erzsébet körúti épületbe rangos musicalszínházat, a Kamarába pedig nívós bulvárszínházat álmodott. Megint csak azt kell mondanunk, hogy a képviselők a kényelmesebb és biztonságosabb megoldást választották. Kerényi ugyanis felajánlotta a Madách Kamara fokozatos leválasztását (ami nem szerepelt feltételként), viszont annak összes következményétől megmenti a fővárost. Nem kell pályázatot kiírni és elbírálni, nem kell pénzt áldozni az új színház kialakításának járulékos költségeire, és ami a fő: nem kell felelősséget vállalni. Se gazdaságit, se művészit. Mácsai Pál személye teljesen megfelel az újítás szellemének, de mégsem egy Alföldi. Ahogy a mesében: jut is, marad is.
Botrányos előadásokra sem kell számítani, mert Mácsai felett ott lebeg a nézettség Kerényi-féle kardja, 75 százalék alatt azonnal lesújt. A tervek szerint a repertoárt folyamatosan, három éven át cserélik le: amint Mácsai bemutat egy darabot, Kerényi levesz egyet és így tovább. Amennyiben sikeres lesz az új formáció működése, kilátásba helyezték a Kamara teljes leválasztását a következő pályázat idején.
A Víg, a Katona és a Radnóti esetében a jelenlegi igazgatókkal senki nem mert kiállni. Nem vitatható ezeknek a teátrumoknak a sikeressége, mégis lehangoló, hogy senki nem gondolja úgy, legalább megpróbálja, hátha tud jobbat csinálni. A sokat emlegetett színházi struktúraváltásra nincs jelentkező, de ezt a fenntartók sem gondolják komolyan, hiszen akkor nem kötötték volna meg ennyire a jelentkezők kezét.
A képviselők a döntés után nyugodtan hajthatták álomra fejüket. Megmenekültek Alföldi Róberttől, Kerényi ígért nekik egy új színházat - ingyen, Márta István pedig szponzoraival továbbra is biztosítja saját működését.
H. I.
