Prolongálva: Ahogy volt, úgy lesz (Színház-igazgatói pályázatok Budapesten)

  • H. I.
  • 2000. november 9.

Képzőművészet

Éppen az amerikai elnökválasztás napján itthon is választásokat tartottak. A fővárosi színházak igazgatói posztjára meghirdetett pályázatok első körében öt budapesti teátrum került terítékre. A Vígszínház, a Katona József Színház és a Radnóti Színház vezetésére kizárólag a jelenlegi igazgatók pályáztak. A Madách Színház és az Új Színház esetében több jelentkező akadt ugyan, ám a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának döntése alapján e két színházban is az eddigi igazgatók folytathatják munkájukat.
Éppen az amerikai elnökválasztás napján itthon is választásokat tartottak. A fővárosi színházak igazgatói posztjára meghirdetett pályázatok első körében öt budapesti teátrum került terítékre. A Vígszínház, a Katona József Színház és a Radnóti Színház vezetésére kizárólag a jelenlegi igazgatók pályáztak. A Madách Színház és az Új Színház esetében több jelentkező akadt ugyan, ám a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának döntése alapján e két színházban is az eddigi igazgatók folytathatják munkájukat. Aszokásosnál csöndesebben zajlott a fővárosi színigazgatói pályázatok első köre. Nem voltak aláírásgyűjtések, nem voltak cikkek a régi és az új igazgató mellett, nem volt nagy felhajtás.

Így aztán

minden maradt a régiben

Leszámítva, hogy a Madách Kamarát művészileg leválasztják a "nagy" Madáchtól, és ott Mácsai Pál alakíthat ki ízlésének megfelelő színházat. Azzal az apró szigorítással, hogy ha a nézettség 75 százalék alá esik, csomagolhat. Kerényinek igaza van, ő adja a pénzt, a struktúrát, a színészeket, csak nem fogja a veszteséget is átvállalni?

Hasonlóan gondolkodhatott a Fővárosi Önkormányzat is, csak ők nem mertek lépni. A nézettség szó ritkán hangzott el a különböző fórumokon, inkább azt hangsúlyozták, hogy a művészi színvonalat nem lehet mérni. És úgy látszik, akkor már figyelembe sem kell venni. Olyannyira nem, hogy az Új Színház népszerűségének érezhető csökkenése sem volt elég ok a váltásra. Hovatovább az sem, hogy a fiatal színházcsinálók fellépését ösztönző felhívásra végre (azaz másodszor) jelentkezett valaki, aki itt van, készen áll, hogy dolgozzon, és a nézettsége - eddigi rendezései alapján - jóval túl van a 75 százalékon. Lehet, hogy a nevével van baj? Alföldi Róbert ugyanis másodszor sem kapott zöld lámpát, pedig a szakmai kuratórium 3,5-3,5 (a tartózkodás felet ért) arányban szavazott az ő és a jelenlegi igazgató, Márta István pályázatára. Sebaj, ha a szakma nem dönt, majd dönt helyette a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága: az utolsó és döntő (!) fordulóban 10-3 arányban leszavazta Alföldi pályázatát. Felmerül a kérdés, egyáltalán mire tartják a szakmai kuratóriumot, ha figyelembe se veszik a véleményét?! Talán még nem heverték ki a Székely Gábor leváltását övező elégedetlenséget? Vagy nem merték megkockáztatni a Kelemen László Kör népszerű színészeinek életét befolyásoló döntést?

Márta István 120 oldalas pályázatában sok mindent ígért - csak a fele teljesüljön! Kilátásba helyezte, hogy a TV 2-vel közösen tévéjátékokat forgatnak majd a színház nyári szünetében, továbbá folytatják az MTM-Új Színház Galéria működését és a színházi közvetítéseket is a TV 2-n. Ameddig Márta a TV 2-nél dolgozik, addig ez biztos így is lesz.

Újdonságnak számított, hogy a főváros ezúttal tematikus pályázatot írt ki. A nagy dilemmának, hogy épületre vagy társulatra pályázzanak-e a jelöltek, elébe mentek azzal, hogy a színház profilját már a kiírásban meghatározták. Rugalmasságukat bizonyítja, hogy volt olyan színház, ahol a kiírástól eltérő pályázat nyert...

A Madách Színház esetében a laikus számára érthetetlen dolgok történtek. A színházra Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Nagy Viktor rendező, a jelenlegi igazgató, Kerényi Imre és a Madách sikerrendezője, Szirtes Tamás adta be a pályázatát. Az első forduló után már csak a két "madáchos" maradt versenyben, akik mellesleg több évtizede jó barátságban vannak. A színházért mégsem egymás ellen, hanem együtt pályáztak. ´k úgy fogalmaztak, hogy a Madách Színház két ajánlattal állt a fenntartó elé, és igazgatóváltás esetén legfeljebb szobát cserélnek.

Ügyes húzás

Ezzel a csellel kiütötték a többi pályázót, és biztos sikerre mentek. Bejött. Szükség ugyan nem volt rá, mert a Kerényi-féle pályázat csont nélkül győzött. Pedig a kiíráshoz sokkal inkább igazodott Szirtes Tamás pályázata, aki az Erzsébet körúti épületbe rangos musicalszínházat, a Kamarába pedig nívós bulvárszínházat álmodott. Megint csak azt kell mondanunk, hogy a képviselők a kényelmesebb és biztonságosabb megoldást választották. Kerényi ugyanis felajánlotta a Madách Kamara fokozatos leválasztását (ami nem szerepelt feltételként), viszont annak összes következményétől megmenti a fővárost. Nem kell pályázatot kiírni és elbírálni, nem kell pénzt áldozni az új színház kialakításának járulékos költségeire, és ami a fő: nem kell felelősséget vállalni. Se gazdaságit, se művészit. Mácsai Pál személye teljesen megfelel az újítás szellemének, de mégsem egy Alföldi. Ahogy a mesében: jut is, marad is.

Botrányos előadásokra sem kell számítani, mert Mácsai felett ott lebeg a nézettség Kerényi-féle kardja, 75 százalék alatt azonnal lesújt. A tervek szerint a repertoárt folyamatosan, három éven át cserélik le: amint Mácsai bemutat egy darabot, Kerényi levesz egyet és így tovább. Amennyiben sikeres lesz az új formáció működése, kilátásba helyezték a Kamara teljes leválasztását a következő pályázat idején.

A Víg, a Katona és a Radnóti esetében a jelenlegi igazgatókkal senki nem mert kiállni. Nem vitatható ezeknek a teátrumoknak a sikeressége, mégis lehangoló, hogy senki nem gondolja úgy, legalább megpróbálja, hátha tud jobbat csinálni. A sokat emlegetett színházi struktúraváltásra nincs jelentkező, de ezt a fenntartók sem gondolják komolyan, hiszen akkor nem kötötték volna meg ennyire a jelentkezők kezét.

A képviselők a döntés után nyugodtan hajthatták álomra fejüket. Megmenekültek Alföldi Róberttől, Kerényi ígért nekik egy új színházat - ingyen, Márta István pedig szponzoraival továbbra is biztosítja saját működését.

H. I.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.